Szolgálat 45. (1980)
Eszmék és események - „Barátom, miért jöttél?“ (Farkasfalvy Dénes)
szabadságuk, nem részesülnek igazságszolgáltatásban, nincs kenyerük, nincs orvosságuk, nem kapnak nevelést, nincs köztük biztonság és béke. Ezért tekintjük Szentséged itteni áldott jelenlétét és ezt a találkozásunkat úgy, mint Isten akaratának kifejezését, mint a világ felszólítását és hívását, amelyre válaszolnunk kell.“ „BARÁTOM, MIÉRT JÖTTÉL?“ A JÜDÁSHOZ INTÉZETT KÉRDÉS A REGULÁBAN A Szentírás használata a Regulában sok érdekes kérdést vet fel mind történetileg, mind teológiailag. Ma már tudjuk, hogy a Regula erős irodalmi és teológiai szálakkal kapcsolódik a megelőző hagyományokhoz. így például mesz- szemenően függ egy korábbi, ismeretlen szerzőtől származó műtől, amelyet a tudomány „Regula Magistri“ néven tart számon. A Regula előszavában található szentírási idézetek nagy része főképp ennek a forrásnak tulajdoníthatók: szinte szó szerint ugyanazok az idézetek sorakoznak, hogy megadják a szerzetesélet teológiájának biblikus alapjait. Van azonban egy furcsa idézet a Regula 60. fejezetében, amelynek eredete és értelme nem magyarázható ilyen könnyen. Szent Benedek ugyanis Jézusnak Júdáshoz intézett kérdését idézi Máté evangéliuma szerint (Mt 26,50), amikor a szerzetesélet eszményére utal: Ha valaki a papság rendjéből felvételét kéri a monostorba, ne egykönnyen egyezzenek bele. Ha azonban kérelmében mindenképpen kitart, vegye tudomásul, hogy a Regula fegyelmét mindenben meg kell tartania. Ne legyen számára semmi könnyítés, hogy úgy legyen, ahogyan írva van: „Barátom, miért jöttél?“ A szöveg értelmét rendszerint így magyarázzák a kommentátorok: a kolostorba lépő papoknak nem szabad könnyítéseket, enyhítéseket adni, nehogy kétség támadhasson az igazi indok körül, amelynek alapján a monostorban akarnak élni. Az evangéliumi idézet tehát a kolostori élet céljára, a hivatás indítóokaira vonatkozik: ennek a „miért“-nek a tisztaságát akarja Szent Benedek biztosítva látni. A furcsa csupán az, hogy Jézusnak Júdáshoz intézett szavait idézi, éspedig ennyire „kiforgatva“ eredeti értelmükből. Akik erre felfigyeltek, rendszerint a patrisztikus kor biblikus egzegézisének egyik szélsőséges esetét látták ebben a szövegben. A nehézséget megkétszerezi, hogy a szentírási hely igazi értelme a Máté- evangélium összefüggésében sem világos. Az eredeti görög mondat ugyanis csonka. Jézus, miután a Júdás-csókot elfogadta, szószerint ezt mondja: „Barátom, amiért jöttél." A szentírásmagyarázók nagyobb része ma is kérdéssé alakítja a mondatot, akárcsak a latin fordítás tette. Azonban az adott helyzetben (amikor Júdás egy kardokkal és dorongokkal felszerelt csapat élén érkezik) ez legföljebb „költői kérdés“ lehet. Jézus jól tudja, hogy Júdás miért jött. Az evangéliumban viszont aligha találhatók ilyen üres költői kérdések. Mások úgy vélik, hogy a mondat hiányos: „Tedd meg azt, amiért jöttél.“ Evvel 74
