Szolgálat 45. (1980)

Tanulmányok - Békés Gellért: Isten keresése a Regulában

vonatkozását, vagyis az embernek azt a törekvését, hogy hivő bizalommal válaszoljon Isten szeretetére és készséges válaszával egyre közelebb jusson Istenhez, — ezt a törekvést nevezi a Biblia Isten keresésének. Akik közösen vagy egyénileg így keresik az Istent, azok a zsoltár nyelvén az „istenkeresők fajtája“ (24,6).

Ez az istenkeresés a Bibliában elsősorban kultikus jellegű. A hivő izraelita szívből vágyakozik Jahve jeruzsálemi szentélye után: „Isten arcát keresi“, az ő jelenlétében akar élni, élvezni akarja „az Úr édességét“ (Zsolt 27,4-7), és úgy érzi, hogy mindezt a szentély liturgiájában találja meg. Ez a vágyakozás tör fel teljes lírai intenzitásával a száműzött levita panaszában, aki „mint a szarvasgím a források vizére“, úgy kívánkozik az Úr templomába (Zsolt 42,1-4). Ez a vágy ösztökéli a száműzött zsidókat, hogy hazatérjenek Babilonból (Jer 50,4), és újra fölépítsék az Úr templomát (1Krón 22,19; 28,8k).

Ezt a személyes és kultikus jellegű istenkeresést a prófétai igehirdetés azzal egészíti ki, hogy erélyesen hangsúlyozza az igaz Isten hitét és parancsainak hűséges követését. Nincs igazi istenkeresés Jahve isteni jogainak elismerése és akaratával egybehangzó erkölcsi élet nélkül. A vallási és erkölcsi Istenhez térés az istenkeresés hiteles útja: „Keressétek az Urat, amíg megtalálhatjátok! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a gonosz és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban“ (Iz 55,6-7) Ezért kiáltja népének Ámosz próféta: „Keressétek az Urat és élni fogtok!“ Pogány istenek imádása erkölcsi eltévelyedésre vezet. „Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót! Juttassátok diadalra az igazságot!“ (5,4-6; vö. Óz 10,12;; Szof 2,3).

A prófétai igehirdetés vallási és erkölcsi megtérésre buzdító szava hangzik föl Jézus evangéliumában: „Az idő betelt: közel van Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében!“ (Mk 1,15) Jézus jól tudja, hogy van értelme a megtérésnek és az istenkeresésnek, mert Isten szereti az embert: „Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok. Zörgessetek és ajtót nyitnak. Mert aki kér, az kap. Aki keres, az talál és a zörgetőnek ajtó nyílik. Melyiktek ad fiának követ, ha kenyeret kér? Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik“ (Mt 7,7-10). Ám a kérésnek, keresésnek, zörgetés- nek csak akkor lesz eredménye, ha a megtért ember erkölcsi megújulásával és az igaz élet szüntelen keresésével párosul. Jézus nem megszüntetni jött a törvényt és a prófétákat, hanem azért, hogy az ószövetségi tanítást teljessé tegye. Ezért az írástudók és farizeusok merőben emberi szokásokat és szabályokat követő külsőséges erkölcsével szemben azt a tiszta szándékot, a szívnek azt a belső igazságát hirdeti, amelyre az Isten iránti szeretet indít (Mt 15,16-20). „Keressétek Isten országát és annak igazságát!“ Keressétek embert szerető uralmának, embert üdvözítő szeretetének valóra váltását! — ez az az istenkeresés, amit Jézus hirdet.

14