Szolgálat 44. (1979)
Eszmék és események - „Fiatal öregek“ (Levelesládánkból)
Isten, hogy „találtak“ ilyen személyt, s naponta imádkozunk Szentatyánkért, hogy öt meg vezesse és bátorítsa az a Krisztus, aki maga is végigjárta a földi Kálvária minden állomását. „FIATAL ÖREGEK“ (LEVELESLÁDÁNKBÓL) A hagyományos teológiai formák már a hittanra járt idősebb híveinket sem elégítik ki, nem is szólva a fiatalabb és középkorú generációkról. A zsinat haladó szellemében történő megnyilatkozásokra (gyóntatásban, beszédben, hitoktatásban, magánbeszélgetésben) jobban odafigyelnek, és érdekli is a testvéreket, partnereket, hallgatókat. A konzervatív kérődzés nem ér semmit. Az evangélium új hír, örömhír. „Az új bor új tömlőbe való.“ A bort, az örök élet italát egykor börtömlőkbe, hordókba, majd betontartályokba, s most már üveghordókba töltik és tárolják. Az evangélium mindig haladó szellemű volt, sőt forradalmi. A világ halad, fejlődik, sem Isten Országa, sem Isten népe nem topoghat egy helyben, s azok sem, akikre a közösséget rábízta a Szentlélek. A Szentlélek világosságában, az ö vezetésével haladunk előre, benne él s valósul meg a jelen történelem s az eszkatológia. Ez sajnos a keresztény közösségekben még nem eléggé köztudott és nyilvánvaló. Egy biztos: a középkori magyarság jobban beleillesztette mindennapi életébe, áhítatába, népi ünnepeibe a Lélek hódolatos, melegszívű tiszteletét, mint a mai. Minden matériába, ha ember kezébe kerül, Lélek kell. S oly keveset hallunk, olvasunk, szólunk róla. Éleszteni, szítani kell a tüzet. Csak az anonim keresztényekben működne a Lélek incognita gratia-jával, a megkereszteltekben nem? Hisszük a Szentlelket, szeretjük is, de nem merünk rábízni semmit? Csak a Zsinatra korlátozzuk áldott működését? (Nyugdíjas paptestvér levele) + Nagy szükségem van információkra, hogy párbeszédet folytathassak olyan emberekkel, akik ugyan nem hagyták ott az Egyházat, de még nem tudták megérteni, hogy Krisztus Egyháza sok nem lényeges dolgot módosított, de ezzel nem szűnt meg hitelesnek lenni. 78 éves vagyok. Megvan a korral járó betegeskedés; de a fejem, hála Istennek, teljesen tiszta. Szeretném felhasználni ezt a világosságot arra, hogy magamba szívjam a felvilágosításokat. Lelkes híve és csodálója vagyok XXIII. János pápának, aki olyan biztonsággal kijelölte a követendő változások útját: Egyszerűség, természetesség, átlátszóság és mindezzel együtt felebaráti szeretet. + A szeretet, amely körülveszi nyugdíjas napjaimat, és gondoskodik 85 éves öreg fejemnek korszerű szellemi táplálékról is, mélyen meghat. A legutóbbi „Szolgálat"-ban nagy érdeklődéssel olvastam korunk néhány gondolkodójának vázlatos bemutatását, akik újszerű meglátásokkal próbálják megközelíteni teremtett világunk Isten-képét, örök témánk ez. Nemcsak Szt. Ágoston igaza miatt, hogy természeténél fogva nyugtalan az emberi szív, míg meg nem talál Téged, Istenem. Hanem a mi felelős lelkipásztori küldetésünk miatt is, akik mohón szomjazunk minden tapasztalatcserét, amely az elvesztett vagy veszni indult bárányát nyomozó Jó Pásztor témakörébe vág. Utolsó kívánságom, hogy szeretnék hasonlítani ahhoz az evangéliumi gazdához, aki még egyszer szétnéz háza tájékán: mit tudna még kiosztani övéinek kincseiből „régieket és újakat“!? + Bizonyára értesültek, hogy 85 éves korában meghalt Feszty Masa. Szinte élete utolsó percéig dolgozott, az egyházművész nehéz hivatását teljesítette. „Úti Boldog87
