Szolgálat 44. (1979)

„Életük legyen és bőségben legyen“ (Jn 10,10)

letet“, annál nagyobb öröm és ösztönző. Ehhez próbálnak hozzájárulni mostani számunk cikkei.

Lukács László végigjárja velünk a szeretet útját. A szeretet egységre vágyik, nem tűri a határokat, az ember viszont határolt. Krisztusban Isten szeretetegysége tárul föl előttünk — és általa megvalósul a véges emberéletben, a mi életünkben is. Heribert Mühlen a „faszcináció“ sajátos élményét boncolgatva rámutat, hogy az ember földi igézeteket kergetve is az abszolútot keresi, de ha keresztény, akkor meg is találja ezt Istennek és az örökéletnek igézetében: abban, ami Jézust is megigézte. Bakacsy Imre innsbrucki orvos a családi élet kiteljesedését vázolja a szentségi házasságban, egyfelől a Szentírás és a Zsinat, másfelől a modern filozófia és lélektan alapján. Kereszty Rókus megfelel arra a nehézségre, hogy a vallásosság akadályozná a teljes emberség kifejlődését. A valóság éppen a fordítottja: igazi emberi kibontakozás csak transzcendens beteljesüléssel jöhet létre, és „a természet gyógyulásának útja a kereszt.“ Annyi azonban bizonyos, hogy a kegyelem nem a levegőbe, hanem természeti alapra épít, tehát ezt sem szabad elhanyagolnunk. Szőllősy Julianna nővér (Feldkirchen) a gyakorlott pedagógus tapasztalataival siet segítségünkre, hogy behatolhassunk a csend világába, ami minden természetfölötti felfogásának előfeltétele, s „új élet- és élményformákat tár fel.“ Szabó Ferenc pedig Giorgio La Pira, a két éve elhunyt firenzei polgármester pályáját vázolva olyan embert állít elénk, aki megdöbbentő következetességgel hatotta át életét és hivatását a kereszténységnek ezzel a „többletével“. — Többi rovatunkban Pázmány Péter prédikációrészlete a Biblián kiművelt barokk elme, Lippert elmélkedése az expresszionizmus, a szív nyelvén adja elénk világ és világfeletti ölelkezését.

Térjünk vissza kiindulásunkhoz. Vajon valóban „esztelen pazarlás“ a nap sugárzása? Dehogyis: belőle él, ami a naprendszerben élet, mi magunk is! „Balgaság“ Jézus Krisztus megtestesülése, kereszthalála, Eukarisztiája? Nem: Isten tudta, hogy a bűntől elnyomorodott természetünknek szüksége van szeretetének erre a hallatlan kiáradására. Vagyis: a kereszténységet élni a jelenlegi világrendben többlet, de „szükséges többlet.“ Szükséges ahhoz, hogy igazán emberek legyünk, Isten eredeti elgondolás szerinti emberek. Szükséges ahhoz, hogy igazi közösségben tudjunk élni, és megteremteni az egyetértést és a békét a világban. Adja Isten, hogy ez a nélkülözhetetlen, drága „fölösleg“ virágba bomoljék minden megkeresztelt ember lelkében!

4