Szolgálat 43. (1979)
Eszmék és események - A pápa Lengyelországban (Spectator)
ESZMÉK ÉS ESEMÉNYEK A PAPA LENGYELORSZÁGBAN „Az évszázad eseménye“: így emlegették, nem alaptalanul, egyes tudósítók azt, hogy egy pápa — az első szláv származású pápa — először látogatott el egy szocialista országba. Maga a Szentatya találóbban jellemezte ezt a „két haza közti utazást“ gneznói beszédében: „Azt szeretném, hogy a lengyel földön tett zarándoklatom, miiodannyiotokkal közösségben, élő katekézissé váljék ... Legyen katekézise az Egyház és Lengyelország egész történetének, és egyben katekézise korunknak." Kilenc napig figyelte ezt a katekézist a világ. És amint az Osservatore Romano igazgatója írja: „valószínűleg még sokáig fognak II. János Pálnak erről az útjáról beszélni és írni, szavait olvasni és fontolgatni. De a vallásos hatásáról, a telkekbe hullott magról senki sem beszélhet, mert az az Egyház rejtett, titokzatos történetéhez tartozik. Természetfölötti mérleg ez, világi mértékkel nem lehet megvonni.“ A Szent Szaniszló vértanúságának 900. évfordulójára meghívott pápa hangsúlyozottan nem földrajzi sorrendben, hanem a lengyel egyháztörténelem és a lengyel zarándokok útvonalán járta be hazáját. Miután jún. 2-án megérkezett Varsába, másnap, pünkösdvasárnap átment „a lengyel kereszténység bölcsőjét“ jelentő Gneznóba. „Gneznóból Jasna Gorán át Krakkóba; Szent Adalberttól Szent Szaniszlóhoz, az Istenanya, Szűz Mária kegyhelyén keresztül“ (gnez- nói beszéd). A czestochowai kegyhelyen, az ország „szívében“ töltött három nap alatt mintegy fogadta az oda özönlő zarándokokat; közülük (kiemelkedett az alsó- ill. felső-sziléziai hívek, jobbára bányászok és gyári munkások kb. 1—1 milliós csoportja, akikkel 5-én ill. 6-án délután találkozott a szentmisén. A négy krakkói nap alatt viszont ő maga tett állandóan kirándulásokat: 7-én a zebrzydowskai Kálvária-hegyre és szülőfalujába, Wadowicébe, délután Auschwitz—Birkenauba; 8-án Nowy Targ hegyvidékére; 9-én Krakkó iparnegyedébe, ahol az érseksége alatt épült híres Nowa Huta-i templom szomszédságában, a mogilai ciszterci apátság kertjében misézett. 10-én egy hatalmas mezőn (Blonie) volt Szent Szaniszló tiszteletére a jubileumi mise, amelynek a végén a pápa megkoronázta a makówi kegyképet: itt Máriát mint a lengyel családok védasszonyát és a hivatások anyját tisztelik. Reménytelen vállalkozás lenne csak megközelítően is összefoglalni a kilenc nap zsúfolt programját. A jószemű Etchegaray marseille-j bíborosérsek így próbálta valamelyest visszaadni benyomásait: „Láttam egész éjjel nyitva álló templomokat, hogy befogadják a szállás nélküli zarándokokat; láttam egy papot, kimerültén hét órai szakadatlan gyóntatás után. Láttam 68
