Szolgálat 43. (1979)
Tanulmányok - Puskely Mária: A szeretet világvándorai: Raoul és Madeleine Follereau
az eszméletlenségbe. Másnap reggel azonban tovább indultak. „Csak ketten együtt voltunk legyőzhetetlenek.“ Mérleget készítenek: az elmúlt közel négy évtized alatt több nrwllió leprás beteg meggyógyult, a következő húsz évben valamennnyit meg lehetne gyógyítani. Kb. 15—20 millió embert rehabilitáltak. „A szegények követe voltam csak a szegényekhez.“ A lepraellenes harc csak egy fejezete a Szeretet két csavargója életharcának. Mindnyájunknak részt keli vennünk abban a harcban, amely az igazi, a sokkal fertőzőbb lepra: a nyomor, az éhség, az önzés, a fanatizmus, a lustaság ellen folyik. A leprások szolgálatában tanultuk meg, hogyan lehet megtámadni és legyőzni ezeket a leprákat. — Az emberek hosszú időn keresztül éltek egymás mellett. Most meg kell tanulniok, hogy együtt éljenek. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy egymásért éljenek. Az egyetlen igazság a világon: a szeretet. Már 1949-ben kampányt kezdett Atombomba vagy szeretet jelszóval. „Szeressük egymást, vagy elpusztulunk!“ — kiáltotta a világnak. 1955-ben nyílt levelet intézett a „Háború és Béke Uraihoz“. 1962-ben a világ valamennyi államfőjéhez írt üzenetet: 15 millió ember nevében, akiket ártatlanul halálra ítéltek. Áll a lepra csatája . . . Csak 100 frankot kért az államfőktől a háborús költségek minden milliója után. „Egy millió ölni, 100 frank gyógyítani. Meghallják felhívásomat?“ Mivel válasz nem érkezik, Follereau a következő években a világ fiataljaihoz fordul. „A ti kezetekben van a világ legnagyobb gazdagsága: a jövő. Akartok nekem segíteni? Folytatni a harcot, megnyerni a nagy csatát? Fiaimként tekintek rátok, de testvérként szólok hozzátok. Megelőztelek titeket, várlak benneteket.“ 1964-ben levelet ír U Thant főtitkárnak. Azt kéri: az ENSZ határozza el, hogy közös kasszát hoz létre az emberiséget tizedelő éhség, nyomor, lakáshiány és járványok megszüntetésére. Follereau több százezer példányban küldte meg a levelet a világ fiataljainak. Soha nem látott kiterjedésű és hatékonyságú kampányt akar kezdeni velük. Arra kéri őket, írjanak alá egy levelet és küldjék el az ENSZ-be. A szöveg arról szól, hogy a fiatalok csatlakoznak R. Follereau tervéhez, támogatják a „háború egy napja a békéért“ kezdeményezést és minden rendelkezésükre álló eszközzel közreműködnek a nemzetközi önzés felszámolásában. 1964. július 4-én Raoul és Madeleine VI. Pál pápának is bemutatja terveit. Néhány hónappal később, dec. 4-én VI. Pál pápa Bombayban többek között ezeket mondta: „A nemzetek hagyják abba a fegyverkezési versenyt, helyette jövedelmüket és forrásaikat fordítsák a fejlődés útján járó országok testvéri segítésére. Bárcsak minden nemzet a békére gondolna a háborús pusztítás helyett, és katonai kiadásainak egy részét azoknak a világméretű problémáknak megoldására szentelné, amelyek oly sok szerencsétlent sújtanak (élelem, lakás, orvosi ellátás).“ 51
