Szolgálat 43. (1979)

Tanulmányok - Franz Hengsbach: A szellemek megkülönböztetése

és a társadalomban is fölmerülnek a jövő vágyálmai, amelyek elégedetlenné tesznek a fennállóval, és kilátástalan reményeket keltenek. Bizonyos, hogy éppen a kereszténynek nem szabad belenyugodnia az igazságtalanságba és rendellenességekbe. Keresnie kell, hogyan javíthat a társadalmi viszonyokon és a világ állapotán. De tudja azt is, hogy az emberiség teljes boldogságát nem lehet puszta emberi erővel elérni. Nem számít arra, hogy a társadalmi és egyházi struktúrák megváltoztatása megszüntetne minden emberi nyomorúságot és árnytalan jövőt biztosítana.

Azonban nemcsak a reklámok és ideológiák álma és kábulata ígéri nekünk az emberiség jövendő boldogságát. Éppen ma előfordul a világtól elforduló bensőségbe való menekülés álma, kábulata is. Sokan, főleg fiatalok, úgy érzik, hogy untatja és nyomasztja őket a munka állandó egyformasága, fogságba zárja a lélektelen gépezet kényszere, megoldhatatlan követelmények elé állítja társadalmunk teljesítményi nyomása. Azért látszatvilágot építenek föl, hogy álmaikban beleringassák magukat; s kábítószerek ígérte fantasztikus élményekkel szorítják ki tudatukból a valóságot.

Aki azonban Krisztus Leikéből él, az megtalálja a bátorságot, hogy józan legyen. Nem engedi, hogy megfertőzze a fanatizmus, amely felforgatásban és rendetlenségben keresi az igazi szabadságot, hogy egy újabb, még rosszabb szolgaság diktatúrájában végezze. De nem enged a fáradt szomorúságnak és belenyugvásnak sem, amely kitér az élet nehézségei elől és valóságtól idegen, csak látszatokkal kitöltött magányba menekül.

A zsenge kereszténységben is megvolt a kísértés, hogy megszökjenek a valóság elől, túltegyék magukat a kor kemény próbáin, és az életet kihasználatlanul hagyják. Pál ezt mondja erről a tesszalonikaiakhoz írt első levélben: „Amikor azt mondogatják: Béke és biztonság, akkor éri őket hirtelen a pusztulás“ (Uessz 5,3). És inti a keresztényeket: „Ne aludjunk hát, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. Az alvók éjjel alszanak, a mulatozók éjjel részegeskednek. Mi azonban, akik a nappaléi vagyunk, legyünk józanok“ [5,6-8).

2. Bizalom

Isten Lelke a bizalom Lelke. Az ember azért olyan könnyű zsákmánya az álomnak és kábulatnak, mert elégedetlen az életével. Sajátságos: Még sohasem állt az ember rendelkezésére annyi kényelem, mint ma, még sohasem vette körül annyi fogyasztási cikk és élvezet. És mégis: ugyanakkor nő a titkos aggodalom és szomorúság, szaporodnak a lelkibetegségek, mind többen esnek kétségbe az élet értelme felől. Nem vagyunk képesek többé viselni az élet terhét? Ahol feszültségek merülnek fel egyéni életben vagy a társadalom életében, ahol válságok vagy összeütközések nem oldhatók meg az erőszak egy gyors cselekedetével, ott gyakran elveszítjük bátorságunkat, és csak csendes vagy lármás zsörtölódés marad szívünkben az élet ellen.

40