Szolgálat 43. (1979)

Tanulmányok - Armand J. Nigro: Az imádság: személyes válasz Istennek

a Tied vagyok." Ha valamit kérünk, azt természetesen így értjük: „Legyen r a Te akaratod." Nem próbáljuk megvesztegetni vagy becsapni az Istent, h megalázkodásunkért adjon nekünk valamit. Nem, előrebocsátjuk: „Legyen r a Te akaratod" — de azért mi szeretnénk, ha holnap sütne a nap.

Visszatérve egy előző pontra: Amit Isten tesz, az fontosabb, mint amit teszünk. Isten pedig vágyódik arra, hogy közölje magát velünk. A tragédia hogy olyan kevesen engedjük meg Istennek, hogy az imában megtegye < Ennek a hiányosságnak egyik oka, hogy hibásan tanítottak vagy neveltek imára. Egy másik a bizalom vagy hit hiánya abban, hogy Ö igazán, szeméi sen, egyedülálló módon kívánja magát közölni velünk, és ezt meg is te; Minthogy bizonytalanok vagyunk ebben, többnyire folyvást beszélünk, elm kedünk, esetleg lelkiolvasással vagy valami „hasznos" dologgal töltjük ki időt, — de vonakodunk kiüresíteni magunkat, ráhagyni az Ő jelenlétére indításaira, úgyhogy csendben közölhesse magát velünk, olyan módon, aho Neki tetszik.

Egy harmadik ok, hogy félünk a kudarctól: attól, hogy megpróbálunk í imádkozni és rájövünk, hogy ez nekünk nem megy. Pedig mindig sikerülni fc ha elhárítjuk az akadályokat, és megadjuk a lehetőséget Istennek, hiszen mindegyikünkkel személy szerint közölni szeretné magát. Mindig inkább mis tikussá kívánja tenni imánkat, éspedig nem veszedelmes, kvietista, rendkívi módon. Azt akarja, hogy normális, rendes, mindennapi, egészséges misztik sok legyünk. „Misztikus"-on azt az embert értem, aki kitárul Isten jelenlétér engedi, hogy betöltse tudatát személyes jelenlétével. Minél régebb óta imá kozunk, annál tudatosabbá, érzékenyebbé, ráhangoltabbá, tanulékonyabbá v< laszra készségesebbé válunk isten jelenléte iránt: mert minden igazi ima szí mélyes felelet erre a jelenlétre.

Két különböző tehetségünk vagy képességünk van, amelyeket kifejleszte tünk vagy kaptunk, hogy közösségileg vagy másképpen választ adjunk vág cselekedjünk. Ezek aktív képességek: lehetővé teszik, hogy tegyünk valamií és tevékenységünkkel tökéletesítjük ezeket a szokásokat. Néha a kezdeteil belénk öntöttek, de azután gyakorlással tökéletesíthetjük és erősíthetjük őket és így könnyebbé teszik számunkra az erényes cselekvést. Ezek az aktív cse lekvő képességeink igen fontosak. De Isten szeretete olyan képességeket ií közölt velünk, amelyek befogadásra tesznek képessé. Egy rádióállomásnál* nemcsak leadója van, hanem felvevője is, és mind a kettő fontos. Ezek a befogadó képességek mind nagyobb jelentőségre tesznek szert 'imaéletünkben, A Szentlélek adományainak hívjuk őket. Ezek tesznek tudatossá és befogadóvá, ráhangolttá, érzékennyé, válaszra késszé, tanulékonnyá Isten önközlő jelenléte iránt. Isten azt akarja, hogy mindinkább így imádkozzunk.

Tehát minden haladás az ima területén abban a meggyőződésünkben gyökerezik, hogy Isten jelen van számunkra; hogy jelenléte személyes, szerető, gondviselő, egyedülálló módon kielégítő; hogy Isten a mi Atyánk, mindig inkább az akar lenni, és mint minden jó apa, beszélni óhajt velünk, közölni akarja

34