Szolgálat 43. (1979)
Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: A Lélek gyümölcsei
Az ilyen békét csak az Isten Lelke tudja adni. Nem hiába imádkozott érte még a „háborúból jött“ Ady Endre is: Békíts ki magaddal s magammal. Hiszen te vagy a béke. Akit az Isten kibékített magával és így elvezette arra, hogy megbékélve elfogadja önmagát, az lesz az emberek között is béketeremtővé, egységalkotóvá. Egy idős nagynéném — már rég az Istenhez költözött — írta nekem egyszer, amikor az emberek nagyon rosszul, nagyon igazságtalanul bántak vele: „Ilyenkor elszorul az ember szíve. De aztán csak előveszi a Szentírást, és azt olvassa benne: .Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért.1 Tudom én jól, hogy csak itt van a megoldás.“ Jól megtanította a Szentlélek ezt az egyszerű édesanyát, aki soha hittudományt nem tanult, hogy mii a kereszténység lényege! Bocsánatot kérni és bocsánatot adni: a békéhez és egységhez csak ez az út vezet. A hit, remény és szeretet békéjében élő ember olyan, mint a szentjánosbogár. Ki látott már ilyen oktalan rovart!? Amikor minden élőlény elrejtőzködik a prédára leső éjszakai ragadozók elöl, ez a kis bogárka lámpást hordoz a testén! Mintha csak azt mondaná: „Itt vagyok, tessék!“ Nem törődik a leselkedő veszéllyel. Fontosabb neki az, hogy világítva jelezze párjának: „Gyere, váriak!“ És így, szende kis fényével eléri azt, hogy még a csiibgtalan, viharos éjjeleken se legyen teljes a sötétség. Az egész világűrt betöltő éjszaka sem képes kioltani a kis szentjánosbogár fényét. Mert a sötétség üresség, a fény pedig valóság és élet. Nem hiába nevezte Jézus Keresztelő Szent Jánost is (akiről ez a bogár nevét kapta) „égő és világító lámpá"-nak (Jn 5,35). Akár a szentjánosbogár, Keresztelő Szent János sem törődött a holnappal; nem bánta, hogy mit tesz ellene Heródes. Megmondta, mi az igazság; élt az Isten tenyerén. És mint ahogy a kis szentjánosbogár fajtája, minden óvatlansága ellenére, nem pusztul ki a világból, úgy az Isten tenyerén élőknek nem kell félniök a haláltól. Mert aki a sötétségből átment a világosságba, a háborúból a békébe, az „nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre“ (Jn 5,24). 4) Hűség A Szentléleknek még egy nagyon fontos gyümölose: a hűség (Gál 5,22). Hű az Isten: megtartja ígéreteit. Hű volt Jézus: teljesítette hivatását mindhalálig. Hűséges most is az Isten: erőnkön felül nem hagy megkísérteni, „hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja'1, hogy kibírjuk (iKor 10,13). Ezt a „lehetőséget“ a Szentlélek kegyelme ajándékozza az imádkozó embernek. Jól mondja a tridenti zsinat, idézve Szent Ágoston szavait: „Az Isten nem parancsol lehetetlent. Amikor parancsot ad, arra ösztönöz, hogy megtegyük azt, amire képesek vagyunk. És amikor úgy érezzük, hogy valamire nem vagyunk képesek, akkor arra ösztönöz, hogy imádsággal kérjük: tegyen képessé 9
