Szolgálat 42. (1979)
Halottaink - P. Radányi Rókus SJ (P. Babos István SJ)
Templom ünnepelt szónoka, aki a déli misét és prédikációt ismét eseménnyé tette nagy elődök (Prohászka, Tóth Tihamér) után, bámulatos buzgósággal járta a keceli tanyákat gyermekei után mint hitoktató, és a bajai értelmiség dédelgetetten nagyra- becsült szónoka előszeretettel foglalkozott a kicsinyekkel. Éjszakába nyúló tudományos munkálkodása nem tette elvonulttá: csodálatosan be tudott illeszkedni a papi közösségekbe, és mindig kész humorával órákig tudta kacagtatni a résztvevőket. Erőinek teljében, éppen akkor, amikor legjobban tudta volna hihetetlen szorgalommal összegyűjtött tudásanyagát kamatoztatni, érte el a kereszt. Hogy mennyire nehéz volt neki betegsége, csak a legkisebbet említsük. Jobboldali bénasága a hangszálakat is érintette, és ezért a torokhangokat erőteljesebben kellett kiejtenie. Egyszer csak úgy fölsóhajtva mondja: Hogy utálom magam ezért a raccsoló, affektált beszédért! Röviddel operációja után pedig azt mondta: Mindig nagy gondot fordítottam beszédeimre, és azt hittem, hogy az a feladatom. Az Úr Isten — úgy látszik — ezt a legnagyobbat kívánta tőlem. — És ami a legszebb: „a mi Urunk sokat prédikált és sok csodát tett. De amikor a megváltás művét végezte szenvedésében, elhallgatott.“ Papnak tekintette magát életében, papként hordozta betegségének fiatalon kapott keresztjét. Az örök Pap vegye a szentháromságos élet boldogító örök életébe! Belon Gellért P. RADÁNYI RÓKUS SJ (1914—1978) 1948 áprilisában, pár héttel érettségi előtt, új hittanárt kaptak a pécsi Pius-gimná- zium Vlll-os növendékei, mert az eddigi, P. Hemm, halálán volt. Egy ismeretlen fiatalember jött az osztályba. Fellépése határozott volt. Közölte, hogy most jött Szatmárnémetiből. Látja, hogy igen el vannak maradva az anyaggal, ezért világosan és érthetően mindjárt magyarázni kezdte a következő órára szánt leckét. Minden kérdésre határozottan és azonnal válaszolt. Daliás termete, göndör fekete haja, villogó és mindent áttekintő szeme parancsolóan hatott az osztályra. Nem is merték kipróbálni, meddig bírja türelemmel csínytevéseiket. Gyorsan vége lett az évnek, de ez alatt a pár hét alatt jól behozta az elmaradt anyagot az új tanár, P. Radányi Rókus. Bácsbokodon született 1914. okt. 23-án. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán kezdte a jezsuitáknál 1925-ben. 1930-ban belépett a noviciátusba. Budapesten volt retorikus és filozófus. Szegeden végezte a teológiát. 1942. máj. 13-án szentelték pappá. Első miséjén két ünnepi szónoka is volt: egyik horvátul, másik magyarul beszélt. Szatmárnémetiben kezdte el papi működését 1944-ben mint házgondnok, konviktusi prefektus és gimnáziumi hittanár. Emellett szerkesztette a „Kongreganista“ és „Kálvária“ c. lapot. Innen került 1948-ban pár hónapra Pécsre, majd júliusban Budapestre. Munkaköre itt is igen változatos volt: a külföldi missziók prokurátora és a „Katolikus Missziók“ szerkesztője, a Jézus Szíve-templomban kisegítő és a Szív-újság segédszerkesztője. 1944—1950 között szinte minden munkatéren dolgozott, és mindenütt megállta a helyét. Ez időtől kezdte főleg három területen értékesítette talentumait Isten országáért: mint lelkipásztor, szerkesztő és adminisztrátor. Lelkipásztor: 1950-ben a pécsi Jézus Szíve-templomot vezette, majd több helyen működött 1955-ig. 1956-ban vette át a hollandiai magyarok lelki, szociális és mindennemű gondozását. A holland Caritas útján haza is sok gyógyszert küldött a rászorulóknak. Mikor 1960-ban Amerikába került, lelkipásztori működését folytatta az új világban is. Hétvégeken kisegített a passaici (New Jersey) Szent István plébánián, majd később (1970—73) Yonkersben a magyarok lelkipásztora. Amikor ideje engedte, szívesen ment a kanadai plébániákra is kisegíteni. Szerkesztő: Hazai működését már említettük. Hollandiában „A Kereszt népé“-t adta ki, ami nemcsak hitbuzgalmi lap volt, hanem az ottani magyarok „mindenes“ lapja. 1960-ban vette át A Szív szerkesztését Shrub Oak-on. Pontosan, a körülményekhez képest szépen és ízlésesen szerkesztette a lapot. A tartalom is szívügye volt, bár nem volt íróember. Sok munka járt a kiadással. A szöveget kétszer gépelte le, másodszor azért, hogy a jobboldalon kiegyenlítse a margót. Ezután egy alulról égővel megvilágí93