Szolgálat 42. (1979)
Könyvszemle - Szabó Ferenc: Jézus Krisztus megközelítése (Jálics F.) - Puskely Mária: Akik a jobbik részt választották (Hegyi L.)
szeri, tökéletes és elégséges áldozat. Azt, amit Krisztus egyszer véghez vitt, nem lehet megismételni; ahhoz, amit véghez vitt, semmit sem lehet hozzáadni. Amikor a Krisztus áldozata és az Eucharisztia közötti kapcsolatot kifejezzük, sohasem szabad a keresztény hitnek ezt az alaptételét elhomályosítanunk.“ Egyházunk hite szerint a szentmise kétségtelenül áldozat. De nem ismétli meg a keresztáldozatot, hanem „az önmagát egyszeri szeplőtelen áldozatként Atyjának feláldozó Krisztus áldozatát az Úr eljövetelének napjáig jelenné teszi és hatását alkalmazza“ (LG 28). Ha e könyv új kiadására kerülne sor — amit nagyon is óhajtunk —, ezt könnyű lesz kijavítani. Szívből kívánjuk, hogy e mű sok-sok embert vezessen be az imádság szépséges és titokzatos világába. „Aki imádkozik, üdvözül" — szokta mondogatni Liguori Szent Alfonz. Ezért az teszi a legnagyobb szolgálatot embertársainak, aki imádkozni tanítja őket. Különleges hálára vagyunk tehát kötelezve a könyv szerzője iránt, aki — úgy, ahogy maga Jézus tette — oly buzgón tanít bennünket imádkozni. Nemeshegyi Péter Szabó Ferenc: Jézus Krisztus megközelítése. Róma 1978, 331 o. A szerző a magyar olvasóközönségnek már nem ismeretlen. 1963 óta kilenc könyve jelent meg, kettőt pedig mások közreműködésével adott ki. Jelen művében az exegé- zis és a krisztológia mai kereséséről nyújt képet. Az első rész 1971—72-ben a Vatikáni Rádióban tartott előadássorozatát tömöríti össze. Azt vizsgálja, hogy mit mondanak a történeti adatok a názáreti Jézusról, és hogy magyarázza a hivő keresztény egyház ezeket az adatokat. Más szóval hogyan alakítjuk ma ki Krisztus-képünket. Foglalkozik a biblián kívüli adatokkal, a klasszikus fundamentális teológiával, a szentírásmagyarázat mai módszerével. Hosszan bemutatja, mint alakul ki Jézus arca és feladata az evangéliumokból, majd pedig a feltámadás élménye hogyan érleli meg az első keresztényekben Krisztus személyének mélyebb megértését. Végül rámutat a hit szerepére Krisztus felismerésében. Bemutatott alapelveiből levonva a következtetést, egyszerű, de mély tanúságot tesz: ki neki Krisztus. A második részben különböző folyóiratoknak (Mérleg, Teológia, Kát. Szemle, Szolgálat) készült írásait közli: Krisztus megközelítése tegnap és ma; A strukturalizmus és a keresztény hit elemzése; Interjú Xavier Léon-Dufourral; Interjú Paul Ricoeurrel; Hit és megértés Bultmann művében; Viták Küng körül; Viták a „Christ seln“-röl; Hans Urs von Balthasar teológiája; A mai ember istenkeresése; Számot adni reménységünkről; A szeretet civilizációja. Ezekben az egymástól eléggé független fejezetekben a mai teológia időszerű vitáiba ad bepillantást. A szerző maga a strukturalizmusról szóló szakaszt tartja legfontosabbnak. A két interjú nagyon érdekes és élményszerű. A könyv maga nagyon tárgyilagos ismertetést ad, és minden eredetieskedést elkerül. Különösen hasznosnak és aktuálisnak tartom a magyar olvasóközönség számára az első részt, mert bemutatja a hittudomány mai állásfoglalását az egyik legfontosabb kérdésben: mi a kölcsönös szerepe a hitnek és a történelmi adatoknak Krisztus-képünk kialakításában. A második rész vastagabb ecsetvonásokkal az első részben és a címben megadott kérdésnek teológiai és filozófiai hátterét szemlélteti. A könyv a szerzőtől igényelhető: Via dei Penitenzieri 20, 1-00193 Roma. Jálics Ferenc Puskely Mária: Akik a jobbik részt választották. Róma 1978, 423 o. (Kapható a szerzőtől: Via della Stazione Aurelia 95, 1-00165 Roma) „Nehezen tudnám megmondani, hogyan került egymás mellé ez az öt női arckép“ — kezdi előszavát a szerző. Az olvasónak tehát szabadságában áll az összehasonlításokat igénye szerint kielemezni. Kik ezek a női alakok, akik „a jobbik részt választották“? Elisabeth Ann Seton, családanya, nevelő és szerzetalapító, Észak-Amerika első szentje; az egyetlen szentté avatott az öt között. Konvertita. Szociális lelkületével felismerte* korának égető szükségletét: alapítása fő feladatául a szegény gyermekek nevelését tűzte ki. A „Szeretet 82
