Szolgálat 41. (1979)

Könyvszemle - Az Opus Mystici Corporis kiadványai 1978-ban (K. G., Benkő Antal, Giny Kranenburg)

séglet a legdöntőbb, s nem lehet egységes érvek alapján ítéletet hozni. A recenzor úgy találja, hogy a „szempontok az igehirdetéshez“ legtöbbször megismétlik a szövegmagyarázat vallásos gondolatait, többé-kevésbé sikeresen. A lelkiéletre szóló buzdítások néha meglepően újszerű ötletet vetnek fel, sokszor azonban csak áhítatgyakorlatokra való felhívásokat tartalmaznak. Sokkal jobbnak tartanánk, ha ezek a különböző műfajok külön-külön kiadványokban gazdagíthatnák a magyar biblikus irodalmat.

Farkasfalvy Dénes

AZ OPUS MYSTICI CORPORIS KIADVÁNYAI 1978-BAN

Michel Quoist: Krisztus él! Ford. Tokaji Teréz és Gyulai Jolán. 154 o.

Könyvünkben a közismert szerző a teológiai szakkifejezések kerülésével, közérthetően tárgyal a teremtés, a megtestesülés és a megváltás titkairól, úgy, hogy az olvasó indítást kap benne a krisztocentrikus vallásos életre. S bár kozmikus távlatokban szemlélteti az igazságokat, de ugyanakkor sokszorosan rámutat, hogy a hivő, sőt bizonyos szempontból a nemhivő is mindennapos tevékenységével részt vesz az isteni tervek megvalósulásában.

Felszabadító hatással lehet ez a mű az olyan hívek számára, akiket a szellemi légkör hatása alatt az alsóbbrendűség nyomasztó érzése fenyeget. Kérdőre vonja a csüg- gedőket: „Hát olyan feltámadt Istenben hiszünk-e . . . akinek szüksége van a mi védelmünkre?“ (20. o.)

A szerző tapasztalja a fiatalok egzisztenciális szorongását, egyre több kérdezi, hogy miért él? De tapasztalja azt is, hogy ha hitvalló keresztények félreteszik az aggodalmaskodást, és vegyes összetételű hallgatóság előtt nyíltan beszélnek Jézus Krisztusról, minden alkalommal tisztelettel és rokonszenvvel fogadják a szót: végre Jézus Krisztusról beszélnek nekünk. Kérdéseikre feleletet kell kapniok. Szent Pálnak szenvedélyes felkiáltását a szerző mindenestől magáénak vallja: „jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot“. Ezt ő sok egyéb mellett ezzel a művével is megteszi. (K. G.)

Maurice és Geneviéve Abiven; Élet kettesben. Ford. Bihari László és Pásztor Éva. 190 o.

Könyvünk a házasságra készülők és a házasságban élők számára készült. Szerzői hivő katolikus orvos és pszichológus házaspár. Felkészültségüket a házasság tárgyköréből nemcsak elméleti tudásuk biztosítja, hanem sok éven keresztül a házassági tanácsadásban szerzett gyakorlatuk is.

Könyvünk világossága mellett is igényes olvasóközönségével szemben. Szem előtt kell tartanunk a kiadó megjegyzését: helytelen lenne „az egyes fejezetek tetszőleges sorrendben olvasása és egymástól független szemlélete, mintha a házastársi élettel kapcsolatos mozzanatok, aminö pl. szexualitás, a pszichofizikai érés, a szülői vonatkozások egymástól elválaszthatók lennének az ember életében“. De ez a szerzők elgondolása is. Továbbá arra is tekintettel kell lenni, hogy nem kapna helyes tájékoztatást az, aki a többi részt a szexuális fegyelemről szóló tanulságos lapok (68—72) figyelembevétele nélkül tanulmányozná át, vagy nem tartaná szem előtt azt a megjegyzést, hogy „a test nem más, mint egy hangszer a zenekarban, s aki túlságos hangosan akar játszani rajta, tönkreteszi a harmóniát“ (52. o.). Igényes a könyv olyan értelemben is, hogy az olvasónak némi áttekintéssel kell rendelkeznie az idevágó vallásos irodalomról. Például a fogamzásgátló módszerekről szóló megállapításokkal kapcsolatban ismernie kell az előzményeket, és nem hagyhatja figyelmen kívül a kiadónak azt a megjegyzését, hogy ezt a könyvet még a Humanae vitae enciklika megjelenése előtt írták.

Bár szerzőink az orvosi, pszichológiai és az életből vett gyakorlati útmutatásaikat is a hit megvilágításában adják elő, mégis nagyon jól kiegészíti azokat egy igen bő függelék. Ez már kifejezetten a keresztény házasság lelkiségével foglalkozik, s így szorosan vett lelkipásztori célt szolgál.

87