Szolgálat 41. (1979)

Az egyház szava - A pápa homíliája a Gesú-templomban

és engedelmeskedett nekik" (Lk 2,51). A gyerekek, a fiatal nemzedék részéről szükséges ez az „alávetettség", engedelmesség, készség az emberi viselkedés érett példáinak elfogadására a családban. Jézus is így volt „alávetve" szüleinek. És a szülőknek egész magatartásukat a gyermek „alávetettségével" kell mérni, készségével, hogy befogadja az emberi viselkedés példáit. Ez szülői felelősségük különösen kényes pontja: felelősség egy ember, először kicsi, majd egyre növekvő ember iránt, akit maga Isten bízott rájuk. Azt is szem előtt kell tartaniok, ami a názáreti családdal Jézus tizenkét éves korában esett meg: tudnillik hogy gyermeküket nem csupán maguknak nevelik, hanem saját magáért, azokra a feladatokra, amelyeket majd be kell töltenie. A tizenkét éves Jézus így felel Máriának és Józsefnek: „Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom?" (Lk 2,49)

2. A legmélyebb emberi kérdések a családdal kapcsolatosak. Az az elsődleges, alapvető, pótolhatatlan emberi közösség. „A család Istentől kapta azt a küldetést, hogy a társadalom első, létfontosságú sejtje legyen" — állítja a II. vatikáni zsinat (Ap. Actuositatem 11). Erről az Egyház is különleges tanúságot akar tenni karácsony nyolcadában a Szentcsalád ünnepével. Emlékeztetni akar, hogy a családdal alapvető értékek függnek össze, amelyek megsértése kiszámíthatatlan erkölcsi károkkal jár. Az anyagi kilátások és a „gazdasági-társadalmi" szempont gyakran fölébe kerekednek a keresztény, sőt emberi erkölcs elveinek. Ilyenkor nem elég sajnálkozni. Szívósan és szilárdan meg kell védeni az alapértékeket, mert megsértésük mérhetetlenül árt a társadalomnak és végelemzésben az embernek. A különböző nemzetek tapasztalata az emberi történelem során, valamint a mi kortársi tapasztalatunk elegendő érvet szolgáltat ennek a fájdalmas igazságnak a bebizonyítására: könnyű tönkretenni a lényeges értékeket az emberi élet alapvető szférájában — ahol a család döntő szerepet játszik —, de nagyon nehéz újból helyreállítani őket.

Milyen értékekről van szó? Ha pontos választ kellene adnunk a kérdésre, föl kellene sorolni az egymást kölcsönösen meghatározó és föltételező értékek egész hierarchiáját és együttesét. De próbáljuk tömören kifejezni magunkat, és mondjuk úgy, hogy két alapvető értékről van szó, ezek tartoznak szorosan bele a „hitvesi szeretet" fogalmába. Az első a személyiség értéke; kifejezője a mindhalálig tartó kölcsönös és teljes hűség: a férj hűsége feleségéhez és a feleségé férjéhez. Ha férj és feleség kölcsönös viszonyában így kifejezésre jut a személyiség értéke, az szükségképpen egy további következménnyel jár. Ez pedig az új életnek, vagyis a gyermek személyi értékének a tisztelete fogantatásának első pillanatától fogva.

Az Egyház sohasem mentheti föl magát attól a kötelezettségtől, hogy őrizze ezt a család hivatásával kapcsolatos két alapértéket. Megőrzésüket Krisztus bízta rá minden kétséget kizáróan. Ugyanakkor ezeknek az értékeknek emberi evidenciája azzal jár, hogy az Egyház védelmezésük közben az ember hiteles méltóságának szószólójává válik: az egyén, a család, a nemzetek javának szó58