Szolgálat 41. (1979)
Az egyház szava - A pápa homíliája a Gesú-templomban
Amit mast mondok, az legyen az első szerény válasz a hallottakra: Az Egyház imádkozik, az Egyház akar imádkozni, akar szolgálatára lenni az emberi szellem legegyszerűbb és egyben ragyogó ajándékának, amint az az imában megvalósul. Valóban: az ima az ember belső igazságának elsődleges kifejezése, a szellem hiteles szabadságának első feltétele. Az Egyház imádkozik, akar imádkozni, hogy hallgassa az isteni Lélek belső hangját, hogy ő maga szólhasson bennünk és velünk, az egész teremtés kimondhatatlan sóhajtozásaival. Az Egyház imádkozik, akar imádkozni, hogy feleletet adjon az embermély szükségleteinek, amelyet sokszor annyira beszűkítenek és korlátoznak a mindennapi élet esetleges igényei, az ideigvalók, a gyöngeség, a bűn, a levertség, az élet látszólagos értelmetlensége. Az imádság értelmet ad az egész életnek, minden pillanatában, minden körülmények között. 4. Ezért a pápa, mint Krisztus földi helytartója, mindenekelőtt azokkal kíván egyesülni, akik a Krisztussal való imádságos egyesülésre törekszenek, mindenütt, az egész világon. Legyen az egy beduin a sivatagban, a kármelita vagy ciszterci apácák szigorú klauzúrájukban, a beteg kórházi ágyán a haláltusa szenvedéseiben, egy tevékeny ember élete teljében, vagy elnyomottak és megalázottak . . . Mindenütt. Krisztus Anyja a hegyekbe ment, hogy elmondja „Magnificat"-ját. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek fogadja el a pápa imádságát ebben a szentélyben, és adja meg a Lélek ajándékait minden imádkozó embernek. A PÁPA HOMÍLIÁJA A GESÜ TEMPLOMBAN 1978. DEC. 31-ÉN 1. Az Úr születése ünnepének nyolcadába eső, tehát a mai vasárnap liturgiája egyesíti az ünnepélyes megemlékezést a Szentcsalád tagjairól, Jézusról, Máriáról és Józsefről. Egy gyermek születése mindig családot hoz létre. Ezt az emberiség történetében egyedülálló és kivételes családot Jézus betlehemi születése hozta létre. Ebben a családban jött a világra, nőtt föl és nevelkedett Isten Fia. A Szűzanyától fogantatott és született, és egyben kezdettől a názáreti ács, Szent József igazi atyai gondjaira volt bízva, aki a zsidó törvény szerint Mária férje volt, a Szentlélek előtt pedig méltó jegyese, és anyai titkának igazán atyai őrzője. A názáreti Család, amelyet az Egyház a mai liturgiában különösen is minden család szeme elé állít, valóban felülmúlhatatlan mintaképe minden emberi család életszentségének. Az Evangélium lapjai igen tömören írják le ennek a családnak a történetét. Alig néhány eseményt tudunk meg életéből. De azért amit megtudunk, az elég, hogy beleágyazzuk minden család életének alapvető mozzanatait, és hogy megjelenítse előttünk, mire hivatottak a családi élet résztvevői: apa, anya, szülők, gyermekek egyenként. Az Evangélium nagyon világosan megmutatja nekünk a család nevelő hivatását. „Visszatért Názárelbe 57
