Szolgálat 40. (1978)
Eszmék és események - Levelesládánkból
állapítanom, hogy sokan bírálgatják ezt a határozatot. Pedig ha gyakorló katolikusok vagyunk, akkor boldognak kellene lennünk, hogy anyanyelvűnkön tartják a szentmisét. Nekem a régi miserend is nagyon tetszett. De most együtt ünnepelhetünk. Nem kel- lene-e növekednie bennünk az Egyház iránti szeretetnek, hogy ilyen ajándékot kaptunk? Hiszen szent vallásunk elsősorban ajándék számunkra. És ha az ember ajándékot kap, akkor megköszöni. Nem? Köszönetünk Isten iránt legyen az Egyházhoz való hűségünk. — Bevallom, az olvasóimádkozással egy kicsit mindig hadilábon álltam, mert hamar unalmassá, monotonná vált számomra. De mióta elméíkedési szempontokat találtam az egyes titkokhoz, már nagyon szívesen imádkozom és időzöm az új (legalábbis nekem új) módszerrel ennél az imánál. Olyan csodálatos, sajnálom, hogy még csak most (30 évesen) döbbentem rá. Bár minden vallásos fiatal megértené, s ne csak az öregasszonyok imájának tartaná! + (Argentínából írják:) P. Domonkos László SVD aug. 17-én a cordobai magyarokhoz utazott másodmagával. Útközben az autóbusz összeütközött egy másikkal. Útitársa, Fehér Mátyás, azonnal meghalt. Ö csak annak köszönheti életét, hogy előtte öt perccel helyet cseréltek. Az ablakon át 4 méterre repült ki. Egyik oldala súlyosan megroncso- lódott. Kétszeri operáció után belső vérzés lépett fel. Végig magánál volt. A kórházból rendházukba szállították, és utolsó erejével itt misézett szeptemberben a magyaroknak, ülve-támogatva. Azóta ismét rosszabbul van, de él és remél, imát kérünk érte. (Legújabb hír:) Beteg karja még fáj, de mozog, csak Iába van gipszben még A—6 hétig, aztán elválik, tud-e járni. De ágyból rendelkezik, levelet diktál, látogatókat fogad . . . (Beszámolóját 1977 őszi számunkban olvashattuk. Az ott említett otthon már kész, de az építő nem lehetett jelen fölszentelésén. Szerk.) + — A „Halottaink“ rovatban olvastam, hogy dec. 21-én meghalt Dr. Danczi József Villebald OSB. Nagyon szomorúan érintett a hír, hiszen engemet is tanított két éven keresztül orosz nyelvre. Az óráin sokszor elmondta: „Gyerekek, ha rosszat akartok tenni, csak a legelsőt ne tegyétek . . . “ Az órákra is mindig betegen járt be, de krisztusi türelemmel viselte szenvedéseit. — A Szolgálatból ismertem meg Holocsi Félix ofm testvért, akivel leveleztem, és aki tavaly ősszel itthonlétekor fölkeresett. Először és utoljára volt nálam. Azóta nem adott életjelt, pedig szokott írogatni. A mostani számból tudtam meg, hogy visszatérése alatt a hajón elhunyt. Jóságos, csendes, de fáradt ember benyomását keltette. R. i. p. — Sajnálom, hogy dr. Baulovits Zoltán gk. bittanárrói az őt jobban ismerők közül nem emlékezett meg senki. 1972. dec. 7-én hunyt el. 81 éves volt. Utolsó éveiben sokat betegeskedett. Tetteit feltűnés nélkül vitte végbe. Pl. Mészáros József rk. hittanár szívbeteg volt, nagyon buzgó pap. Idősen, betegen, elhagyatottan, szinte nyomorban élt. Baulovits atya, tudomást szerezve róla, megszervezte, hogy egy család évekig rendszeresen meleg élelmet vigyen neki. Kötelességtudása, lelkiismeretessége különleges volt. Kedves házi korrepetitorom volt 1945—48 között. Ha pl. matematikában valamit nem tudott tisztázni, kora reggel a gimnázium előtt várt a megoldással. — Szép számmal összejöttünk júl. 13-án Gerjenben, hogy megemlékezzünk Balogh Antalról, aki egy évvel ezelőtt itt a Dunába fulladt. Ez a nap a fatimai Szűzanya búcsú- napja is volt, amelyet még ünnepélyesebbé tett, hogy egy újmisés testvérünk végezte a szentmisét. A tolnai plébános méltatta az elhunyt érdemeit, jóságát, szeretetét, amellyel szolgálta a rábízottakat. Az újmisés áldás előtt elénekeltük a „Ments meg engem Uram“ kezdetű népéneket. — Júl. 16-án, vasárnap délután a bonyhádi temetőben áldottuk meg síremlékét, amelyet a hívek adományából állítottak. Nagyon sokan jöttek össze, virágokkal, koszorúkkal borították be sírját. Ajkukról pedig felhangzott az ének: „Jézusomnak Szívén megnyugodni jó.“ — S mi történt másfél hét múlva: júl. 26-án Bonyhádon motorkerékpárbaleset áldozata lett öccse, a 27 éves, családos Béla is. + ■» 93
