Szolgálat 40. (1978)
Eszmék és események - Levelesládánkból
váratlanul érkeztem. Ott is még sok ismerőst találtam. Onnan jeeppel vittek új állomáshelyemre, Victoriába. Elhaladtunk a Naujanba vezető út mellett. Ott működtem először mint misszionárius, 1954-ben. „Első szerelmemet“ sohasem felejthetem el. Már lenyugvóban volt a nap, mikor elértem Victoriába. A káplán éppen akkor jött meg az egyik faluban tartott miséjéről. Fiatal bennszülött paptestvér, csak 1977 óta működik, itt nálam kezdi. Január közepe óta egyedül működött. Meglepődve üdvözölt: Csak egy hét múlva vártuk az új plébánost. Bizottság készíti elő az ünnepélyes fogadtatást, diadalívet állítanak stb. — Hát most mindezt megtakaríthatják. — Első utam a plébániatemplomba vezetett. Megköszöntem az Úristennek európai, főleg római tartózkodásom minden kegyelmét és a jó visszaérkezést a misszióba. „Uram, itt vagyok, rendelkezésedre állok, áldd meg victoriai munkámat.“ A következő napokban mindenki sietett üdvözlésemre. Az iskolának tábori misét kellett mondanom, mert a 850 tanuló nem fér be a templomba. Fölfedeztem, hogy itt is vannak, akik még káplánkoromból ismernek. Egy fiút, akit akkor kereszteltem, most októberben itt pappá szentelnek. Plébániám mintegy 400 km2 területű kb. 35 000 kereszténnyel, ebből kb. 65% katolikus. A hegyekben még sok pogány is él, ezekkel is törődni fogok. 22 elemi és két polgári iskola van, s mindezek számára csak hat hitoktatóm! Sürgősen ki kell még képeztetnem néhányat. Több falu meg kápolnára vár. De első feladatom a plébánia- templom kibővítése és átépítése. Nincs teteje, és csak úgy nyüzsögnek benne a denevérek éjszakánként. Magam ellenőrzőm az építkezést. Cementet és vasat Calapanban vásárolok, a fát a hegyekben vágják. Elődöm nagy plébániát és tágas iskolaépületet emelt, de utóbbit még jobban ki kell építeni, mert félek, hogy a júniusban kezdődő új iskolaévben helyhiány miatt sok gyereket el kell utasítanunk. A száraz évszak hónapjaiban volt híveim csapatokban jöttek Sablayanból meglátogatni. Magam bölcsebbnek találom, hogy egyelőre ne menjek oda. A munka különben is erősen igénybe vesz. Már minden faluval fölvettem a kapcsolatot. Az emberek igen barátságosak és készségesek. Egészségem sajnos nem a legjobb, úgyhogy kicsit vigyázni kell a munkával. Nemrég Naujanba voltam hivatalos primíciára. 1954-ben ezt a papot is én kereszteltem. Területemen trópusi ragály pusztít, amelyet a mocsárban szednek föl. A test, főleg a has megdagad, a vér — ha a betegséget nem fedezik föl idejében — nem tud többé a parazitáktól megtisztulni. A szegények kénytelenek a mocsaras vidéken rizst ültetni, halászni, és nem tudnak maguknak gumicsizmát venni. 5-6 éves gyerekek is meg vannak már fertőzve. Mennyi nyomor, amerre csak néz az ember! Elmondtam egyetmást új missziós területemről. Itt Kelet-Mindoroban továbbra is misszionárius kiküldöttük szeretnék lenni. Szükségem van imáikra, áldozataikra, hogy tovább építsem Isten országát. Én is ígérem megemlékezésemet a szentmiseáldozatban, és ajánlom a rám bízottakat, plébániám keresztényeit és pogányáit jóakaratukba és imájukba. P. Halász Lajos SVD Victoria, Or. Mindoro 4415 Fülöp-szigetek LEVELESLÁDÁNKBÓL Szinte hetek óta eső, havaseső, szél gorombította májust. A természet a maga állhatatos szívósságával, ha késve is, de virágba csalta a fákat. A csíksomlyói Mária a régi szeretettel várta gyermekeit. Az atyák minden készületet megtettek: az ingóságokat elhordták; a féltettebb helyekre barrikádokat emeltek; új villanykályhákat állítottak be; oldalmegvilágítást alkalmaztak stb. Péntek éjszaka jöttek a moldovai csángók. Az 90
