Szolgálat 39. (1978)
Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: Az Isten jóságának hittudósa: Origenész
ezek megbeszélése, kicserélése rendkívül növelheti a Jézus által olyannyira kívánt lelki egységet (Jn 17,21; Mt 18,20). * * * „Amint az eső és a hó lehull az égből és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi . . . éppen úgy lesz szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem" — mondja az Úr Izaiás próféta által (Iz 55,10-11). Isten igéje testet akar ölteni minden keresztényben, hogy isteni termést hozhasson; hogy az Ige valóban megtestesüljön a keresztényekben; hogy Isten élő igéjeként járjanak a világban, és legyenek tanúságtevők létükkel. A lelkivezető nagy feladata, hogy ne zárja el a lelkeket az élő vizek forrásától, hanem vezesse oda őket. Ennek természetes feltétele azonban az, hogy mindenekelőtt maga a lelkivezető élje Isten igéjét, hogy ne csak hallgatója és ne csak hirdetője, hanem elsősorban megélője és megvalósítója legyen az igének. JEGYZETEK ' A témához vö. különösen Ch. Lubich: La parola di vita, Roma 1975. (Németül: Leben aus dem Wort, München-Zürich-Wien 1975.) 2Vö. a. M. Katolikus Püspöki Kar körlevelét a bűnbocsánat szertartásának bevezetése alkalmával, 5. és 8. p. (Bűnbocsánat és Ol- táriszentség, Bp. 1976, 8—10.) 3 Uo. „Általános tudnivalók“ 6. és 7. p., 16, 18. o. 4 Stro- matum, lib. VII. c. 16, PG 9, 539. 5 In Eccl. 3, 13; CC 72, 278, 195—197. é Sermo 300, 2—3, PL 39,2319. 7Th. Merton: Lelkivezetés és elmélkedés, Eisenstadt 1974, 44. 8 Moralium lib. VI. 22, PL 75, 741. Nemeshegyi Péter AZ ISTEN JÓSÁGÁNAK HITTUDÓSA: ORIGENÉSZ Origenész és Ágoston: e két férfi kétségtelenül az ókor két legnagyobb keresztény hittudósa. Mindkettőnek hatása óriási. A keresztény hit alapigazságai és a görög filozófia Isten-fogalma közti szintézis, amelyet Origenész dolgozott ki, mind a mai napig a keresztény világnézet alapja; a szentírásmagyarázatról, a lelkiéletről, az Istennel való egyesülésről, az aszkétikáról és misztikáról szóló felfogása pedig a keleti egyház közkincsévé vált, és tartósan befolyásolta a keresztény nyugatot is. Ágostont viszont szenvedélyes Isten-keresése, hatalmas megtérési élményből fakadó kegyelemtana, mindent a hitre és szeretette összpontosító erkölcstana, egyéniségének varázsa az egész nyugati kereszténység nagymesterévé tette. Origenész is, Ágoston is kijárta az akkori görögrómai iskolákat, és járatos a görög műveltségben. Origenész a közép-platonizmus egyik jelentős képviselőjének számít, Ágoston pedig a neoplatonistákért lelkesedik. Mindketten teljes szívükből az Istennek élő kéresztények voltak. Origenész böjtölve, imádkozva, egész életében csak a Szentírásban rejtőzködő Isten misztériumát kutatja; Ágoston pedig csak az Istent akarja szeretni, és az 40
