Szolgálat 39. (1978)

Tanulmányok - Giny Kranenburg: Egy mezei hivő göröngyös útja a Bibliához

Kiv. 32. Ml TÖRTÉNIK ITT? MIT JELENT A 19. VERS? — A 19. vers első pillanatra dühroham, amilyet mi is ismerünk. Lehet, hogy azt is jelenti: amikor Mózes meglátja, miként viselkedik a nép, nem tartja még méltónak (elég felnőttnek) Isten bizalmára. — Amikor az elöljáró nincsen láthatóan népével, mindjárt eltűnik az Istenbe vetett bizalom. A népnek látható jelre van szüksége támaszul és középpontul. — Órák hosszat el tudnék gondolkozni egy ilyen fejezeten. Már az első versben találkozunk az emberi lét egyik alapvető tulajdonságával ill. ennek hiányával. A türelemmel. Még annyi türelmünk sincs, hogy egy kis időt vár­junk. Mindjárt nyugtalanok leszünk. Szerintem ennek két oka van: a félelem és a kétely. A nép vezetője már jó ideje távol van, és a nép elveszti biztonságát. Ha saját életemre gondolok, azt veszem észre, hogy a kétség pillanatait mindig va­laminek a hiánya kísérte (anya, iránymutatás stb.). A népnek látható biztonságra van szüksége. Ezért kívánja az aranyborjút. Ez számára fénypont a sötétségben. Hogy „lidércfény“, az nem érdekli a népet. Az ember az életében biztonságot, támaszt, struktúrát keres. Enélkül élete zavaros, rendezetlen, kaotikussá válik. Mózes magatartása is igen megkap. Minden tehetségével és képességével közben­járt a népért. Mintegy „jobb belátásra“ bírta Istent. És most ez a látvány! El tudom képzelni, milyen dühös lett. Megálljaitok csak . . . tőlem ugyan . . . ezentúl . . . ! Erről Krisztus jut eszembe elfogatása éjjelén, ö is Istennel beszélt, és amikor visz- szatér tanítványai közé, látja, hogy még ők sem tudnak várni, virrasztani. Jézus azonban nem dühvei, agresszióval reagál. Inkább szomorúan, szinte kérlelve. Hát igazán olyan nehéz volt egy picit is várni? Ebben fölismerem a hatalmas különbséget Mózes, az ember és Jézus, az Emberfia között. — A nép nem tud a „saját lábán megállni“. Amint vezető nélkül marad, „kirúg a hám­ból“. Mi sem tudunk csak önerőnkre támaszkodva megmaradni az úton. Ha Jézus nem járna előttünk, nem jutnánk tovább. Amikor Mózes a hegyről lejövet meglátja a nép hűtlenségét, eltöri a törvénytáblákat (a Szövetség jelét), amint a nép is megszegte a szövetséget. Ebből a néhány kivonatos példából is kitűnik, hogy a kérdést gyakran egyé­ni szemszögből, árnyalati különbségekkel sok oldalról világítják meg a felele­tek. A közös összegezésben azután kialakul a helyes válasz, amelyet szükség esetén a tanfolyamvezető segítségével még ki is egészítünk, mielőtt áttérnénk a tájékoztató tanulmányozására. Mindennek eredményeképpen ráébredünk, hogy már nem állunk olyan ide­genül a Szenírással szemben. Kezdjük otthonosabban érezni magunkat benne. Kezdünk a szavak mögé látni, érezni. Többünk számára volt felejthetetlen pillanat Mózessel való megismerkedé­sünk. Már nem Michelangelo fehér márványból faragott hatalmas, Isten látásá­tól sugárzó, de mégis csak kőből faragott Mózesével. Hanem egy húsból-vérből való, élő emberrel, aki több ezer év előtt is épp úgy vitatkozik, húzódozik, al­kudozik, mielőtt magára vállalja az erejét és képességeit meghaladó, kilátás­talannak tetsző küldetést, mint azt kicsinyben vagy nagyban azóta is minden ember olyan gyakran tette, és teszi még mindig. , Mintha egy kicsit megérkeztem volna egy nagyon hosszú, göröngyös úton. Mások talán egyszerűbben, gyorsabban járták meg ezt az utat. Én azonban 32

Next

/
Thumbnails
Contents