Szolgálat 38. (1978)

Eszmék és események - Egy nagy magyar népmisszionárius: Csepellényi György

esett neki. Egyik este megkötözve kitették így a Tisza partjára, ahol rajokban keringtek a szúnyogok, de „nem tsipte meg egy bestiátska sem“. Máskor meg dohányt vágtak mezítelen hátán, s rémülten figyelték, hogy a sebekből egy csepp vér sem csordul ki. Menet közben minden terhet ráraktak, káromkodva hajszolták, sőt a nyakába ültek és megsarkantyúzták. Felelete csak ennyi volt: „Akármiképpen tsigáztok engem, ha megöltök is, ti lássátok, mert én örömest szenvedek mártíromságot." Türelme és szelídsége láttára, hallva, hogy értük imádkozik, egyik kínzója szent embernek nevezte, és a pártjára állt. Társai erre agyonverték. Amikor látták, hogy sehogy sem boldogulnak rabjukkal, 18 tallérért zsoldosokat fogadtak további kínzására. Ezek, teljesen Mesterének mintájára, megköpdösték, megvesszőzték, vörös dolmányt húztak rá és úgy csúfolták, ocsmányul 'káromolva Istent és a katolikus vallást. Hogy a halál kínját többször éreztessék vele, letérdeltették, s a kard fokával nyakára csapdostak, „mintha lenyakalni akarták volna." Végül is Szőke község határában elhatározták, hogy megölik. György kérte, hogy a közeli Mezőkövesd plébánosánál, Nagy Jánosnál elvégezhesse utolsó gyónását. Ezt nagy örömére meg is engedték neki. Életgyónást végzett és megáldozott. A pap kérdéseire elmondta neki mindazt, amit átszenvedett. Ezután visszahurcolták a szőkéi mezőre, ahol Űrnapján, 1674. máj. 24-én lefejezték. Jézus és Mária neve volt utolsó szava.

Négy napig hevert teste temetetlenül a mezőn. Egy arra járó török katona szórta be fűvel, mezei virággal. Az egri török pasa azután intézkedett, hogy „Isten igaz szolgáját" tisztességgel eltemessék. A temetési szertartást a far- nosi templomban Nagy János végezte. Vörös miseruhában temették el, és a pap nem rekviemet mondott a koporsónál, hanem a vértanúk miséjét.

A török kitakarodása után Famos teljesen elnéptelenedett. Ezért 1869-ben a holttestet ünnepélyesen átvitték a sátoraljaújhelyi klastromba. Ott annak a kápolnának a kriptájában helyezték el, amelyet I. Rákóczi Ferenc a templom oldalában a szent kereszt tiszteletére építtetett. Ott pihen máig az oltár alatt, új ezüst koporsóban. Csontmaradványai világosan mutatják az erőszakos halál nyomát.

1689-ben a szentté avatását célzó eljárás is megindult. Fenessy György egri püspök sok tanút hallgatott ki személyesen. Sajnos, a per később elakadt. 1974-ben a mezőkövesdi és sátoraljaújhelyi hívek kezdeményezésére felnyitott sírjánál emlékünepséget rendeztek vértanúhalálának három százados évfordulója alkalmából.

Kollarics Joachim 1770-ből való életrajza nyomán, amely

Szőllősi Gáspár latin munkájának (1765) korabeli fordítása

66