Szolgálat 37. (1978)
Könyvszemle - Kereszty R.: Krisztus. - Horváth T.: A kinyilatkoztatás kritikája (Békési I.) - S. Moore: The Crucified Jesus Is No Stranger (Lelóczky Gy.)
megnyilatkozása képes legyőzni. Ezt a kinyilatkoztatást ajánlja fel a kereszténység. Bemutatja Jézust, az embert, akiben nem volt semmi rossz, s akit elpusztítottak egyszerűen azért, mert nem volt benne rossz. Arra hív fel bennünket, hogy ebben a klasz- szikus gyilkosságban önmagunkat fedezzük fel; hogy leleplezett gonoszságunkat, a halál-kívánást elismerjük gyilkosságnak, — és ebben az élményben először érezzük meg a szeretetet, amely legyőzi a gonoszt. Csak egy ilyen krízisen keresztül juthatunk el a teljes személyes léthez. Ebben a krízisben igazi önmagunk, amelytől eddig oly félve távol tartottuk magunkat, a szeretet szökőárjával árad belénk. „Aki bennem hisz, annak belsejében az élő víz forrása fog fakadni“ [Jn 7,38). Ezt jelenti Jézusban hinni: megnyitni igazi önmagunk zsilipjeit. A Keresztrefeszítettben látjuk meg igazi önmagunk árát és elárulását, a szeretetben pedig, amely belénk árad, az árulás átalakulását az ár megfizetésévé. A keresztrefeszített Jézusban találkozunk Isten szeretetével, nem úgy, hogy mintegy egy külső indítóok hatására elfordulunk öngyűlöletünktől, hanem úgy, hogy öngyűlöletünk ott érkezik el tetőpontjához, válságához, feloldódásához. Isten nemcsak okot, motívumot ad, hogy ne gyűlöljük magunkat: át is változtatja az öngyűlöletet szeretetté. Ez a könyv alapvető meglátása: Isten nemcsak képes a rosszból jót „kihozni“, de átöleli a rosszat. Isten az a valóság, amelyben a rossz titokzatosan átalakul. A rossz: része Isten tervének. Nem akadály, amelyet képes legyőzni, hanem eszköz a kezében. A terjedelmére nézve vékony, de tartalmában igen gazdag könyv igényes és élvezetes olvasmány. Nem kényezteti olvasóit, soha nem lassulva halad új gondolatok kifejtésében. Tömören, szinte aforizmákban beszél. Némi kívánnivalót ugyan hagy maga után. Úgy érezzük, nem értékeli eléggé Jézus feltámadása jelentőségét, sőt helyenként úgy tűnik, mintha azonosítaná feltámadását halálával, mint „visszatérést az Atyához“. Nincsen kellő hangsúly az emberi szabadság szerepén sem a bűnbeesés és megtérés folyamatában. De ezek a hiányok nem vesznek el semmit a könyv pozitív értékeiből. Az írás a kereszt szemléléséből és a kereszten függő Megváltó szeretetéből fakad, s afelé viszi olvasóit. Lapjain az evangélium szelleme lüktet, az örömhír üzenetével: „A megváltás, amelyet a teológusok titokzatosnak (mysterious) neveznek, zavarba ejtően egyszerű: olyan, mint az a felfedezés, hogy egy személy, akinek viselkedése felette különösnek tűnt, csak azért viselkedik így, mert szerelmes belém“ (47). Lelóczky Gyula Gyémántmisék. Báli János szalézi atya, aki közel két évtizedig lel ki pásztori munkakörben is dolgozott a veszprémi egyházmegyében, nov. 12-én a szokásos mindennapi koncelebrált szentmise keretében mutatta be gyémántmiséjét a pannonhalmi Szociális Otthon betegtermében, betegtársai, hozzátartozói és paptestvérei jelenlétében. Előtte felolvasták VI. Pál pápa, a szaléziak római generálisa és Kádár László megyéspüspök üdvözlő levelét. Frindt Jenő apátkanonok, ny. plébános a jászberényi főtemplomban mutatta be gyémántmiséjét febr. 23-án. Aranymisék. Horváth Kázmér ciszterci tanár aranymiséje júl. 17-én volt Fertődön. A szentbeszédet Halász Pius mondta. « Mózner László plébános Krisztus Király vasárnapján mondta aranymiséjét Pén- zesgyőrött. Kézvezetője és szónoka Tóth László veszprémi segédpüspök volt. 94