Szolgálat 37. (1978)

Tanulmányok - † Sombor J. Gertrud: Ward Mária életútja

Ward Mária csaknem halálos betegen megpróbálja a szinte lehetetlent: újra elmegy Rómába, hogy egy külön bizottság előtt még egyszer személyesen védje intézetét. Klauzúrát azonban most sem akart elfogadni, hiszen akkor rendje egész szervezetét meg kellett volna változtatnia. Nemsokára megtörtént a halálos csapás. Vili. Orbán pápa 1631. január 13-án Pastoral is Romani Pontificis kezdetű bullájával az angolkisasszonyok intézeteinek működését felfüggesztette. Két évtized munkája omlott össze, tíz ház munkássága szűnt meg, kb. 300 rendtagnak kellett kolostorát elhagynia, Ward Máriát pedig febr. 2-án a müncheni rendházban mint eretneket és lázadót őrizetbe vették. Ö nyugodtan hallgatta végig a lesújtó szavakat, és csendesen megjegyezte: „Bűn nélkül szenvedni nem nehéz.“ A klarisszák kolostorába vitték; a részére kijelölt szoba valóságos börtön volt. Ward Mária mégsem adta át magát a tétlen szenvedésnek. Citromsavas írással küldött leveleket övéinek. A tűz melegénél az írás megbámult, olvasható lett. így kiépült köztük a kapcsolat. Egyik levelében így bátorította őket: „Legyetek vidámak! Ne kételkedjetek Mesterünk jóságában!“ Az egészségtelen helyen csakhamar olyan heves láz gyötörte, hogy az orvos egyre jobban sürgette a szentkenet szentségének kiszolgáltatását. De csak akkor akarták engedélyezni, ha kijelenti: megbánja, „ha valamit is tett az Egyház ellen“. De ő kész volt inkább szentségek nélkül az isteni irgalom karjába vetni magát, mint hogy kijelentését ellene használják fel, hiszen ő mindig és mindenben Isten dicsőségét kereste, és hűséges lánya volt az Egyháznak. (Talán épp abban a legnagyobb erkölcsileg, és azért nyugodott alapításán Isten áldása, mert akkor is keserűség nélkül, hűséggel és szeretettel tudott ragaszkodni Egyházához, amikor az egész életművét szétrombolta.) Egy ferences mégis feladta neki a szentkenetet. Búcsúzásul szeretette, bizalomra és bátorságra intette érte imádkozó nővéreit, azután mély álomba merült, és — beállt a váratlan gyógyulás. Ezután hamarosan kiszabadult fogságából, mert kiderült, hogy Vili. Orbán nem is tudott elítéléséről. Újabb bullájával (1631. máj. 31.) megengedte, hogy „a püspök felügyelete alatt szoros értelemben vett szabályzat nélkül együtt éljenek, és szabályaik szerint munkálkodhassanak“. Ward Mária egy év múlva juthatott el újból Rómába. A pápa előtt letérdelve kijelentette: „Szentatyám, nem vagyok és nem is voltam eretnek.“ „Elhisszük, elhisszük“ — volt a jóságos válasz, az angolkisasszonyok pedig Rómában és Münchenben újra megkezdhették a munkát.

Ward Mária 1636-ban végleg hazatért Angliába, és a királyné pártfogásával három év múlva iskolát nyitott Londonban. Politikai nehézségek miatt egészen visszavonult a yorki Hewartba, csaknem teljesen elszakadt testvéreitől, a bizonytalan helyzet miatt egyre ritkábban kapott tőlük levelet. Egészsége hanyatlott. 1644 karácsonyán végre eljutott hozzájuk egy pap, szentmisével és szentáldozással ünnepelhették meg az egész nyolcadét. A papnak azután el kellett távoznia, de a szentségi Jézus velük maradt. Húsz nap múlva a kis közösség szerető anyja elbúcsúzott övéitől: „Az Úr veletek'marad és megsegít titeket; hogy ki és milyen eszközök által, nem fontos. De ha az Úr nekem fenn

50