Szolgálat 35. (1977)

Könyvszemle - Teológiai évkönyv (Gianone E.)

szorítkozik. Filmszerűen pergeti le két kis gyerek: Marika és Jóska élményeit a szent­misén, — gyakorlati útmutatásul szülőknek, nevelőknek és a szentmise mozzanatainak megvilágítására. A kísérőszövegek stílusa természetes. Nem a hivatalos liturgikus szövegek kivona­tait hozza, hanem a mindennapi élet kifejezéseit használja. A nehezebb fogalmak meg­magyarázása itt is a nevelő felnőttre vár, akivel a gyermeknek mindezt a templomban kell megélnie. Az ott látott és hallott élményeket a könyv alapján, Marika és Jóska példáján, otthon vagy az iskolában együtt beszélik meg, tudatosítják. A képek és szö­vegek segítségével megtárgyalják a templomban látott tárgyakat, jelképeket, megérez­tetve mélyebb tartalmukat. így a nevelő eleven hitén, példáján, tanúságtételén a gyermek megtapasztalhatja Isten eleven valóságát: „Mennyei Atyánk gondol ránk, — Jézus asztalánál vár ránk. Itt meggyőződhetünk arról, hogy ő szeret minket, szeretete táplál, erősít mindennapi éle­tünkben.“ A könyvecske a modern korszellemnek megfelelően erősen hangsúlyozza a mise közösségi jellegét. Céljáról és módszeréről a szerző rövid utószóban számol be a könyvet a gyerekek kezébe adó felnőtteknek. Kívánjuk, hogy az értékes könyvecske sok gyermekkel szerettesse meg Urunk ál­dozatát! Hegedűs Erzsébet Teológiai évkönyv 1975. Mai indítások a lelkipásztori munkához. Szerkesz­tette Cserháti József, Keszthelyi Ferenc, Nyíri Tamás. Szent István Társulat, Budapest 1975, 405 o. A tetszetős kiállítású tanulmánysorozat előszavában Cserháti József pécsi püspök rámutat a kiadvány célkitűzésére: a II. vatikáni zsinat befejezésének tizedik évfordu­lója és az 1975-ös jubileumi szentév alkalmából kíván elméleti és gyakorlati programot adni a magyar papságnak. Húsz önálló tanulmány huszonegy szerzőtől, a papi élet sokrétű feladatköréből. Az egész köteten végighúzódik a meglátás: Nincsen igazi kérügma igazi elmélet, .theoria' nélkül, viszont meddő maradna a legkiválóbb elmélet is, ha nem jutna része abban, hogy az evangélium tanítása kegyelmi életté váljék Krisztusban. A sorozat élén VI. Pál pápa apostoli buzdítását olvashatjuk a keresztény örömről. Nyíri Tamás hittudományi akadémiai tanár gondolatsziporkákban gazdag írása a mo­dern szociológiának a teológiát érintő ellenvetéseivel foglalkozik (A relativizálók re- lativizálása). Szennay András pannonhalmi főapát, hittud. akadémiai tanár a .Vallás és hit" kapcsolataival foglalkozik: a vallás nemcsak az élet földöntúli értelmét keresi, ha­nem az evilági életnek is alkotó eleme. Paskai László hittud. akadémiai tanár a ,Hit és tudomány kapcsolataiét vizsgálva rámutat, hogy a profán dolgok és a hit dolgai ugyan­attól az Istentől származnak. Mindkettő kutatásának megvan a maga sajátos területe és határa. A kető mégis összefügg egymással, mert személyes életünk ebben a világ­ban folyik le. Az alapvető kérdések után biblikus tanulmányok következnek. Diós István sze­mináriumi elöljáró rövid bevezetést ad az újszövetségi szentírás könyveihez, eligazítá­sul olvasásukra. (Hogyan olvassuk az újszövetségi szentírást?) A szentírástudomány történelemkritikai módszeréről értekezik Gyürki László olaszfai plébános. .Ragaszkod­hatunk az igazsághoz és nem kerülünk szembe a dogmákkal, de nem mellőzhetjük a tudomány új eredményeit1, hangsúlyozza Lagrange-t idézve. Jeleníts István piarista főiskolai tanár a biblikus meditáció kozmikus tágasságára mutat rá ,A Jézus meditáció' c. szép tanulmányában. ,Mit mond a szentírás Jézus feltámadásáról?1 Az újszövetségi szövegek erre vonatkozó tanúbizonyságával foglalkozik Schmatovich János lelkész. Koncz Lajos egri teol. tanár ,A kinyilatkoztatás teológiájának megújulása századunk­92

Next

/
Thumbnails
Contents