Szolgálat 35. (1977)
Tanulmányok - Csizmazia Piacid: Munka és élet
tói, hogy bátran felvegye keresztjét mindennap.7 — Más azonban a helyzet, ha a munka annyira lélektelen és robotjellegű, vagy annyira ellenkezik az egyén képességeivel, hogy összetöri vagy keserűvé teszi a jóakaratú embert is. A munka robotos jellegén sokat segíthet az okos modern munkaszervezés, de az egyénnek is igyekeznie kell segíteni a helyzeten: kezdeményezéssel, új megoldásokkal, és szükség esetén munkaváltoztatással is. Az újrakezdés sokszor nem könnyű, esetleg pénzbeli veszteséggel, érzelmi vagy gyakorlati nehézségekkel jár, de megéri, ha az ember visszanyeri egyensúlyát, életkedvét. A munka öröme. Veríték és szenvedés ugyan mindig eleme marad a munkának, de sok igazi öröm is van benne; és az örömmel, lelkesen végzett munka egyike a leggazdagítóbb, legnagyszerűbb emberi élményeknek. A munka örömét azonban nem kapjuk készen. Itt kettős tennivalónk is van: örömet, jókedvet belevinni a munkába, és örömet, szépséget találni a munkában. Először is örömet belevinni, jókedvvel nekifogni: ez nem nehéz, ha vannak értékes céljaink, ha képességeinknek megfelelő teret találunk, ha van bennünk energia és életkedv és azt nem hagyjuk kiszáradni. Ha örömmel, bizalommal fogunk neki, a legnehezebb munka is nekilendül. Másrészt meg kell tudnunk látni a munkában rejlő szépséget, örömet hozó emberi értéket. Akinek jó szeme és nyílt szíve van, szinte minden munkában észre tudja venni az emberileg boldogító, gazdagító mozzanatokat, viszont az önző meg savanyú ember a legszebb munkát is panaszkodva végzi. Ha jókedvvel, szív- vel-lélekkel dolgozunk, egész munkánk különb lesz, meg könnyebb is, — és a teljes odaadás ritka óráiban páratlan munkát tudunk végezni, és észre sem vesszük az idő múlását vagy a feladat nehézségét. II A munka igen fontos, de nem kizárólagos életfunkciónk, összhangban kell lennie életünk más lényeges elemeivel, különben egész emberi fejlődésünk és maga a munka is kárát vallja. A következőkben több oldalról megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik bele a munka életünk egészének ritmusába, hogyan kapcsolódik — vagy ütközik — életünk más megnyilvánulásaival. A munka és Istennel való kapcsolatunk. A hivő ember szemében munka és vallásosság szorosan összetartozó fogalmak: a munka is szerves része az istenszolgálatnak, a munka is istentisztelet, imádság. A keresztény ember napi munkájában is Isten akaratát kívánja teljesíteni, az ö szeretetét viszonozni, az Ö igazságáról és jóságáról tanúságot tenni. Ilyen munka egyesít Istennel, nem választ el tőle, és a hivő ember önkéntelenül is feltekint munka közben egy-egy pillanatra Istenhez, hogy szeretetét kifejezze. Imád- ságos és munkás élet egymást kiegészíti és erősíti. De észre kell vennünk azt is, hogy a munka el is távolíthat Istentől. Az egyik nagy veszély a túlzott ambíció, a mohó siker- és hatalomvágy. Saját dicsősége annyira eltölti az embert, hogy Isten dicsőségének nem marad hely. A másik veszély az, 9
