Szolgálat 34. (1977)
Tanulmányok - Boór János: Hivő egyház, tanító egyház (a laikus szemével)
ben, továbbadásában egyaránt fontos az a törekvés, hogy amit hiszünk, egységben maradjon a különböző korok és a különböző kultúrterületek hitvallásával, és az a gond, hogy a hitünk el ne idegenedjék korunk belső élmény-nyelvétől. Az űrhajó csak akkor marad meg pályáján föld körüli útjában, ha egyensúlyban van a föld vonzóereje és a sebesség taszító ereje. Az Isten Országa úgy gyarapszik a földön, hogy az egységre törekvő, a múltat őrző, az azonosságot hangsúlyozó hajlam egyensúlyban van a különböző körülményekhez alkalmazkodó, a jövő felé nyíló, a változást követelő hajlammal. A két törekvés ritkán testesül meg ugyanabban a személyben. Ahogy a szervezet különböző életműködéseit különböző szervek szolgálják, úgy az egyházban is a különböző hivatások viselői különböző kegyelmi adományokat kapnak, hogy a Krisztus-test különböző követelményeinek eleget tegyenek. Egyik sem mondhatja a másiknak: „nincs rád szükségem“, mert hiszen „Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint“ (1Kor 12,12-26). Római szemmel nézve a tanító egyház feladata elsősorban az, hogy megőrizze a hit folytatólagosságát, egységét, az időben és a térben. A Szentszék szolgálatában álló emberek ritkán ajándékozták meg az egyházat meglepő újításokkal. Mikor új tanítás, új elmélet hatol be a Szentszék szerveinek a látókörébe, elsőnek az a kérdés vetődik fel, hogyan egyeztethető ez össze azzal, amit eddig tanított az egyház, és amit másutt tanít az egyház. Természetesen nem volna elég, ha csak ezt a kérdést tennénk fel. De vannak szellemi központok az egyházban, ahol elsősorban a kellő és helyes újításokat szorgalmazzák. A két szempont, a megőrzésre és a haladásra való hajiam, a centripetális és a centrifugális erő, ki kell hogy egészítse egymást. Ma, mikor a társadalom elsősorban a változásban látja az értéknövekvést, Róma szempontja nem népszerű. Mégis, szükség van arra is. A talajba kapaszkodó gyökérzet és az égbe nyúló lombkorona egyaránt fontos a fának. Boór János HÍVÓ EGYHÁZ — TANÍTÓ EGYHÁZ (A LAIKUS SZEMÉVEL) 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A „tanító“ és „tanuló“ Egyház egy és ugyanaz a hivő Egyház Karl Rahner: Grundkurs des Glaubens, Einführung in den Begriff des Christentums című legújabb könyvében (315. o.) figyelmeztet bennünket arra, hogy az egyházról szóló tanítás nem tartozik a kereszténység végső igazságának magvához. A központi és sajátos keresztény igazság a megfeszített és feltámasztott Jézus Krisztus, akiben Isten visszavonhatatlan 25
