Szolgálat 32. (1976)

Tanulmányok - Oláh Miklós: „Szentháromság boldog szolgái“

dolgokat. Nézzünk talán egy konfliktust egy alárendelt ember és felettese között, radikális, komoly ügyben. Aki ebben lemond becsületéről, szabad­ságáról, szeretetéről, annak elsősorban az lesz az érzése, hogy az üresség­nek a mélyébe zuhan, amit megkockáztatni értelmetlen dolog. A maga ben­ső, személyes, értékelni képes tapasztalatában sehogysem lesz az az érzése, hogy ezért jutalmat kap. Ö a Hegyi Beszéd értelmében vett szomorkodó, ül­dözést szenvedő stb. De a szívnek ebben az elhagyással keletkező szabad ürességében valósul a hit — anélkül, hogy látna, a lemondás — anélkül, hogy fogható jutalmat kapna. Ebben az egzisztenciális és nem teoretikus transzcendenciában tűnik fel a ,Deus semper maior' — és csakis így“ (K. Rahner) ,8 S ezzel elértünk az Evangélium egyik legkülönösebb lapjához, amely a „Boldogságokat" tartalmazza. Mélységesen logikátlannak és ellentmondásos­nak tűnnek ezek a mondatok, mégis roppantul vonzók. A Nyolc Boldogság tanítása olyasmi, amit nem elég elolvasni, nem elég elmélkedni róla, ha­nem élni kell, mert csak így érthető meg igazán. „Jaj neked, elhomályosult lelkem, míg a gonoszsággal föl nem hagysz, míg kedvetlenül könnyezel...“9 Szívesen sírni, örömmel bánkódni, boldogan hallgatni a szidalmazást és rá­galmakat: normális dolog ez? A válasz attól függ, mi a „norma", mit tar­tunk normálisnak. Jézus nem mondta, hogy élvezni kell ezeket, nem helyesli az igazság elnyomását, a becsületünkbe való gázolást és a szidalmakat. De aki mégis ilyen körülmények között kénytelen élni, azt boldognak nevezi. „Nem azért, mert állapotuk magában boldog lenne — mondja Guardini —, hanem mert könnyebben belátják, hogy több is van, mint a világ. Mert ezek átérzik, milyen kevéssé elég a föld . . . “ 10 Az a sírás örömszerző, amely megnyitja az embert, amelyben a bánat feloldódást keres. Azt az embert, aki görcsösen tiltakozik a bánatnak és a gyengeségnek még a látszata ellen is, nem lehet sem megvigasztalni, sem megerősíteni. A Nyolc Boldogság által körvonalazott életforma az egyszerű és nyitott élet, a fejlődni tudó, nagylelkű és erős ember stílusa. A Boldogságok a tökéletes istenszeretet jó földbe vetett magjai, amelyekből a százszoros termés, a boldog örök istenlátás csírázik ki. „Jézus azért mondta a gyermekekről, hogy .ilyeneké a mennyek országa', mert ezek a kicsiny gyermekek boldogok. A Mennyek Országa azoké, akik boldogok.“ 11 Azoké, akik értik és értékelik, védik és továbbítják a boldog­ságot. Ez a pap feladata, ebben áll az ő munkája. S ha érti és értékeli a Krisztustól származó boldogságot, ha bízik Urában, akkor boldog lesz. Akkor már most benne él „ura örömében", és minden külső nyomorúsága mellett is lelke magasztalni fogja az Urat és szíve ujjongani fog megváltó Istenében. A pap öröméről csak nagyon félve és könnyes szempiel írhatunk. Félve és szerényen, hogy ne tűnjék hivalkodásnak ebben a sokat és sokféleképpen szenvedő világban. Könnyes szemmel, mert könnyben és szenvedésben szü­38

Next

/
Thumbnails
Contents