Szolgálat 32. (1976)

Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Az öröm témája a zsoltárokban

beolvasztotta az Atya iránt való engedelmességbe. De ezáltal ez az engedel­messég új arányokat öltött, új fényben ragyogott fel, mert az új kérdés le­hetővé tette, hogy az elejétől fogva kimondott őszinte „Amen“ felelet új ki­terjedéssel gazdaguljon. Itt a szomorúság már nem csak előfutárja az örömnek, nem is csak ki­egészítő része, hanem építője is, amennyiben lehetővé teszi, hogy ne akár­milyen vidámság legyen, hanem igazi, érett, keresztény boldogsággá váljék. Amíg csak azért örül valaki, mert tapasztalja, hogy tulajdon egyéni és bi­zonyos szempontból önző hajlamai kielégültek, addig az öröme a gyermek vidámsága. Aki szomorkodva is örül, tehát az érzelmi elutasítás ellenére, a szerető hatalmas Istenbe vetett bizalommal, szabadon elfogadja az Isten akaratát, és erőt vesz szívén, hogy ujjongjon azon a jón, amit az Atya tar­togat számára, az bizonyos lehet, hogy derűjét a hit fénye világította meg, és reménykedő szeretet uralkodik a szívén. Dicsérjük a szomorúságot, mert a kegyelem légkörében erre a teljes ke­resztény érettségre hív, nevel, ösztökél mindannyiunkat. Farkasfalvy Dénes AZ ÖRÖM TÉMÁJA A ZSOLTÁROKBAN „örömmel töltsd el szívem . . . “ (Zsolt 4,8) A zsoltárok legalább annyi­ra kifejezik az öröm vágyát és keresését, mint az öröm élményét. Az imád­kozó embert legtöbbször úgy állítják elénk, mint aki az öröm felé, azaz az örömből fakadó dicséret felé igyekszik, de azt a maga teljességében aligha éri el vagy éli meg. A zsoltárok öröme istenélményből fakad, és mint­hogy ez az élmény csak kezdeti és részleges, mindig egy teljesebb élmény és egy teljesebb öröm felé mutat. Tanulmányunkban ezért mindenekelőtt az Istenből forrásozó öröm dinamikáját akarjuk vizsgálni. Hogyan születik meg az öröm élménye az Istennel való imádságos találkozásban? Hogyan küsz­ködik az imádságos ember, hogy az Isten örömét szilárdan birtokolja? Mik az öröm akadályai, viszontagságai? Hogyan fejeződik ki az eszkatológikus boldogság öröme, milyen módon vetíti ki a jövőbe a zsoltáros az isten- birtoklás örömének teljességét? Tanulmányunkat két szempont korlátozza. Először is a Zsoltárok könyve olyan, mint egy antológia: számos szerző művét tartalmazza különböző ko­rokból. Azonban a legtöbb zsoltár korát és szerzőjét nem ismerjük, krono­lógiai csoportosításuk teljesen lehetetlen. Éppen ezért se általánosítani nem tudunk, se időrendi fejlődést vagy alakulást nem lehet felfedezni a legtöbb irodalmi teológiai témát iilletően. A különböző költemények teológiai szem­lélete és kultúrája gyakran erősen eltérő, tisztán történeti síkon az egyes 15

Next

/
Thumbnails
Contents