Szolgálat 31. (1976)

Magyar misszionáriusok az igazságosságért

béri család minden tagjának egyenlő és elidegeníthetetlen jogait“, amelyek a szabadság, az igazság és a béke alapját alkotják.

A kiáltvány egyik jelentősége abban rejlik, hogy tételei a természetjogra alapulnak. A másik pedig, hogy vallási színezettől mentes, és így nemcsak a vallásos emberek számára elfogadható — akiknek vallásuk hasonló alapelveket nyújt —, hanem a vallástalanoknak is, tehát általános emberi érvényű.

A kiáltvány nem törvény, csak elvi alapállás, hitvallás, amelynek tételei többezer éves tapasztalat tanulságaiban gyökereznek. Törvénnyé válik azonban azokban az ENSZ tagállamokban, amelyek elismerik az 1966-ban elfogadott két egyezményt: „nemzetközi egyezmény a gazdasági, szociális és kulturális jogokról“ és „nemzetközi egyezmény a polgári és politikai jogokról“. Mindkettő éppen az idén, 1976 elején vált törvényerejűvé, miután 35 tagállam ratifikálta őket.

A legáltalánosabb nemzetközi fórum, az ENSZ fáradozásai az igazság megismerésével és érvényesítésével kapcsolatban nem merültek ki az általános alapelvek kidolgozásával. A 6. és 7. rendkívüli közgyűlést (1974-ben ill. 75-ben) az „új nemzetközi gazdasági rend“ témája foglalkoztatta. A viták központjában éppen az a téma állt, amit mi „igazság a Harmadik Világgal szemben“ alcím alatt említettünk. Az idén még négy más konferencia lesz, ebből három („a tengerek és óceánok jogáról“ Caracasban, „a nemzetközi kereskedelemről és fejlesztésről“, UNCTAD IV. Nairobiban és „a munka- megosztásról és a munkanélküliségről“ Genfben) közvetlenül az igazság problémáit tárgyalja.

Fejezeteket lehetne még írni az igazságprobléma jellegéről, a Harmadik Világ beállítottságáról, a szándékos jogtiprás és a rendszerbeli hibák különbözőségéről és következményeiről. Mindez azonban másodrendűnek tűnik amellett a feladat mellett, amelyet érzékeltetni próbáltunk, és ez az átállás egy nagyvonalúbb és célravezetőbb — és egyébként mélyen keresztény — igazságbölcseletre. A Harmadik Világnak és különösen a Harmadik Világ szegényeinek nem sajnálatra, hanem méltányos bánásmódra van szüksége.

MAGYAR MISSZIONÁRIUSOK AZ IGAZSÁGOSSÁGÉRT

A manilai Xavier iskola főkapuján belépve szembetűnik egy felírás: „Men fuliy alive, with a passion for justice and the skills for development.“ Ez a Xavier mottója: Teljes életet élő fiatalembereket akar formálni, akikben szenvedélyes szeretet él az igazságosság iránt, és meg akarja adni a fejlődéshez szükséges képességeket.

Az alapítás éve: 1956. Filippino (bennszülött) iskola, de figyelmet fordít a kínai kulturális háttérre is. Jelenleg napi 2 kínai óra van. (Az órák 40 percesek.) A fiúknak kb. 15 %-a a tiszta filippino. A szigeten 78 tájszólás van, amelyek beszélői nem értik meg egymást. Ezért csináltak egy mesterséges „filippino“ nyelvet, a tagalót. A bevándorolt kínaiaknak nagy a befolyásuk, de a második nemzedékben már idevalónak érzik magukat. Az iskola beosztása: nursery (óvodás korúak előkészítője), pre75