Szolgálat 31. (1976)
A világ püspökei az igazságosságról (Eke B. Antal összeállítása)
koloniális fejlődési forma határozza meg. Akkor ugyanis egy kis csoport kerít hatalmába mindent: az embereket és a gazdasági forrásokat. 2) Az igazságosság követelményei Lelkipásztori gondunk első helyen arra irányul, hogy a jövendő észak- kanadai ipari fejlődés igazságos legyen. Az északi vidékek bennszülötteinek tiltakozása egész sor igazságtalanságra hívja fel a figyelmet. (A körlevél részletesen felsorolja ezeket.) Az igazságosság Istentől belénk oltott érzete azt sugalmazza, hogy jobb lehetőségek is vannak Észak-Kanada kifejlesztésére. A teremtés Ura az emberiség felelősségére bízta a természet kincseinek kiaknázását. De úgy, hogy ezáltal minden nép emberibb élethez jusson. Ez megegyezik a bennszülöttek hitével, akik hagyományuk szerint „közös osztozásban“ bírják a földet, a Teremtő tulajdonát. A bennszülöttek hangoztatják: nekünk kell nagy mértékben irányítanunk saját gazdasági fejlődésünket. Enélkül arra a sorsra jutunk, mint a rezervá- ciókban élő déli testvéreink: minden hatalom nélkül, mindig fenyegetve és folyvást szegényebben. 3) Felhívás felelősségteljes vezetésre Másodszor az a gondunk, hogy az észak-kanadai energiaforrások fejlesztése felelősségteljesen történjék. 1. Az energiáért folyó harc folytatódik anélkül, hogy megfelelő intézkedések szabályoznák hazánkban a kíméletlen fogyasztás irányelveit. Az elmúlt 25 év alatt Kanada megháromszorozta olaj-, gáz- és villanyfogyasztását. A szertelen energiafogyasztás növekvő igényeket támaszt az északi készletek sürgős kiaknázására. 2. Az északi vidék fejlesztése folytatódik anélkül, hogy a nyilvánosság előtt komolyan megtárgyalták volna jövő energiaszükségletünket. A kormány és az üzemek előre látják, hogy a század végéig Kanada szükségletei megnégyszereződnek, ha meg akarja tartani „magas életszínvonalát“. De mit jelent: „magas életszínvonal“, s ki állapítja meg, mik lesznek ezek az energia- szükségletek? 3. Komolyan kétségbe vonták ennek a gyors és tömeges energiafejlesztésnek indokoltságát. Ezeknek a természeti erőknek értékesítése pillanatnyilag kétségtelenül nagy nyereséget jelent az energiát termelő üzemeknek. De jelentheti az olaj és a gáz meg nem újítható készleteinek a kimerülését is, amelyekre a jövőben szükségünk lesz. 4. Az energiának ez a rohamos fejlesztése gyakran az ipari központok energiaellátását szolgálja. Ugyanakkor jónéhány országnak, főképpen a harmadik világban, életfenntartásra sincs elegendő energiája. Az Egyesült Államok és Kanada a mai világban a föld legnagyobb energia- fogyasztói közé tartozik. Ez a két ország, amelynek lakói a földnek valamivel több mint 6.5 %-át teszik ki, bolygónk energiakészletének 43 %-át használja 35
