Szolgálat 31. (1976)

Egyházatyák az igazságosságról (Balás Dávid kommentárjával)

Akkor érted kötözött meg a szeretet: most is érted kötöz meg. Azért tettem, hogy megindítsanak kötelékeim, akár a régiek, akár a mostaniak, és légy egy kis könyörülettel irántam. Éheztem érted, ma is éhezem érted; szomjaztam a kereszten függve, most a szegényekben szomjazom, hogy akár a magam, akár a szenvedők kínjával magamhoz édesgesselek és jóságossá tegyelek a magad üdvösségére.

Tőled, akit ezer jótétemény kötelez le irántam, azt kérem, hogy adjál valami viszonzást. Nem mint adóstól követelem, hanem mint nagylelkűséget jutalmazom, és csekély jótéteményeidért a mennyek országát adom.

Nem mondom: „Szüntesd meg szegénységemet", sem azt: „Add nekem gazdagságodat, hiszen éretted vagyok szegény“, csak kenyeret kérek meg ruhát és éhségemben egy kis vigasztalást.

Ha börtönbe vetettek, nem kényszerítelek, hogy oldozd fel bilincseimet és vezess ki, csak azt az egyet kérem, hogy látogasd meg azt, aki fogoly lett érted. Ez a kedvezés elég, hogy mennyországgal jutalmazzalak. Pedig én halálos bilincsekből oldoztalak fel téged; de nekem elég, ha börtönömben fölkeresel.

Mert ingyen kegyelemből is meg tudnálak koronázni: de adósod akarok lenni, hogy nagyobb bizalommal közeledjél koronádhoz.

Szent Ciprián (kb. 200—258): De opere et eleemosynis 18—19. (CV 3,1,387; ML 4.615B)

De — mondod — sok a gyerek otthon, és gyermekeid száma meggátol a nagylelkűbb jócselekedetekben. Csakhogy éppen azért kell többet tenned, mert sok gyermek atyja vagy. Többen vannak, akikért kérned kell az Urat; sokak vétkét kell engesztelned, sokak lelkiismeretét tisztogatnod, sokak lelkét megszabadítanod. E világban minél több gyermeket kell táplálnod és eltartanod, annál nagyobb a költség. Éppen így a lelki és mennyei életben: minél több a gyermek, annál buzgóbban kell nekilátnod, hogy jót cselekedjél. (gy ajánlott fel Jób sok áldozatot gyermekeiért: annyi áldozatot hozott Istennek, amennyi gyermek volt a házában (Jób 1,2.5). Elkerülhetetlen volt, hogy naponta ne vétkezzék valamelyik Isten ellen, azért nem hiányzott a napi áldozat sem a bűnök eltörlésére. Ha tehát szereted gyermekeidet, az atyai szeretet egész édességével, akkor több jót kell tenned, hogy igaz tetteiddel ajánld őket Istennek ... Az a biztos örökség, amit Isten őriz meg. (gy gondoskodsz drága gyermekeid jövőjéről, igazi atyai jóakarattal jövendő örököseidről (vö. Zsolt 36,25; Péld 20,7). Álutakon járó, áruló apa vagy, ha nem látod el hűségesen fiaidat, ha nincs rá gondod, hogy megmaradjanak az igazi vallásos jámborságban. Ha jobban törődsz a földi birtokkal, mint az égivei, akkor inkább az ördögnek ajánlod fiaidat, mint Istennek! Kétszeresen vétkezel, kettős bűnt követsz el: nem szerzed meg fiaidnak az Atyaisten segítségét, és arra tanítod őket, hogy jobban szeressék a vagyont, mint Krisztust. .

32