Szolgálat 31. (1976)
Őrsy László: Néhány gondolat a hitről és az igazságosságról
Ha valaki nem veszi észre a rossz állandó jelenlétét e világban, akkor Utópia-országot ígér embertársának, s alkalomadtán csalódásba és keserűségbe juttatja. Bármennyi szociális reform sem tudja kiemelni a keresztet az emberek vagy emberi közösségek életéből. Ezzel a megállapítással csak egyszerűen a keresztény realizmus szilárd talaján maradunk. Lehet a társadalmi szervezet idővel akármilyen jó, az ember még akkor is szabad marad, hogy engedelmeskedjék vagy ne engedelmeskedjék Alkotójának, hogy szeresse vagy gyűlölje felebarátját. Ha az emberiséggel szerzett múltbeli tapasztalatunk mond valamit a jövőről, akkor mindig lesznek olyan személyek vagy csoportok, akik a jó helyett a rosszat választják, és szenvedést okoznak másoknak. Ha az evangélium üzenete nem veszíti érvényét, akkor a feltámadás állandó útja a keresztút marad. Mindig lesznek emberi helyzetek — talán több, mint valaha —, amikor csak az örök élet és a feltámadás ígérete adhat hitet és reményt, csak az lehet a szeretet elég erős forrása. De „a halált elnyelte a győzelem“ (1Kor 15,54). Krisztus feltámadásával új teremtés kezdődött. Az egész mindenséget elpusztíthatatlan élet és jóság hatja át. A kegyelem titka minden gonoszságon diadalmaskodott. A hit ebben a teljes megváltásban elég széles látókört és elég bátorságot adhat, hogy szembeszálljunk a rossz okozta problémákkal a világban. A keresztény optimizmus abból a tudatból fakad: nem számít, mennyi rossz van e világon, sokkal több a jóság. És az új teremtés mozgása az élet, a bővebb élet felé vezet. Idáig meggondolásaink személyekre összpontosultak: a szükséget szenvedőnek személyére és azéra, aki eredményesen segítségére tud lenni. Most tovább megyünk. Többet akarunk tudni az igazságtalanságról, amely sebet üt és az Igazságosságról, amely gyógyít. Nem igyekszünk meghatározásokat adni. Inkább keressük azt a forrást, ahonnét igazságtalanság és igazságosság fakad. Ha megismerjük mind a rossz, mind a jó forrását, akkor azt is tudni fogjuk, hol kell kezdeni a gyógyítást. A dolgoknak ez a helyükre tétele talán megóvja az igazságosság művének életre szóló elkötelezettjeit, hogy igyekezetüket és erejüket olyan tényezőkre pazarolják, amelyek csak tünetek. Segítségükre lehet, hogy a gyökerekig hatoljanak, oda, ahol a legjobban meg lehet előzni a rosszat és legeredményesebben előmozdítani a jót. Harmadik kérdés: Mi az igazságtalanság? A kérdésre felelhetünk konkréten. Igazságtalanság az éhes gyermek, az elnémított kutató, a hivő, aki nem imádkozhat a templomban. Felelhetünk elvontan. Igazságtalanság a vagyon egyenlőtlen elosztása, a szabadság jogtalan korlátozása, értelmes kérdések erőszakos elnémítása, az istentisztelet rosszindulatú megtiltása. De akár így, akár úgy írjuk le ezeket a helyzeteket, mindez inkább gyümölcse egy rossz fának, mint maga a fa. Ember teremtette helyzetek. Jézus 11