Szolgálat 31. (1976)

Sántha Máté: Hildegard Burjan, a szociális tett embere

Isten szépsége, amelyet a gyermek Hildegard megsejtett, most teljes ragyogásában sugározta be utolsó óráit. „Most Isten volt nálam — suttogta egyszer —, Isten! Milyen szép az Isten!“ Megkérdezték, akarja-e a szent útravalót. „Igen, igen, ez szép!" Délután fél öt felé a nap besütött az ablakon. Hildegard fölegyenesedett és felujjongott: „Világosság, sok világosság kell ma nekem, hiszen hazamehetek, hazamehetek! Ó milyen szép is, hogy hazamehetek!" Majd ismét a körülállókhoz fordult: „Olyan jók voltatok hozzám! Köszönöm, nagyon, nagyon köszönöm!" Megcsókolta feszületét, és lassan, tagolva elmondta „végakaratát": „Édes, édes üdvözítőm — add, hogy minden ember nagyon kedves és jó legyen — hogy szerethesd őket — tedd gazdaggá mindnyájukat — mérhetetlen gazdaggá — általad, csak teáltalad!" Aztán már csak két szót suttogott: „Gott — schön“ . . .

A bécsi központi temetőben síremléke olyan, amilyennek ő maga kívánta: Jézus fehér márvány alakja uralkodik rajta, a felirat pedig a Te Deum végső sorai: „In Te, Domine, speravi, non confundar in aeternum." Schuschnigg, az akkori kultuszminiszter, ezekkel a szavakkal fejezte be temetési beszédét: „Egyet adjon meg nekünk az Isten: egy darabkáját annak a békének, amely ennek az asszonynak az életéből sugárzott."

A Caritas Socialisnak az alapító halálakor 191 tagja volt. Számuk ma 224. Ausztriában 50 helyen dolgoznak nehezen nevelhető fiatalokkal, öregotthonokban, pályaudvarokon, családokban, a meg nem született élet védelmében, tanácsadó szolgálatban és egyéb szociális munkában. Van egy tanácsadó helyük kábítószerek áldozatainak is. Németországban három, Olaszországban és Brazíliában két-két helyen és Betlehemben is megtelepedtek. 1963 óta pápai jogú társaság lettek. Az alapítónő boldoggá avatása megindult. Nehezen megy előre, mert bár a hitleri idő alatt utolsó lakását elfoglalta a Gestapo és az ott összegyűjtött életrajzi anyag és levelek megsemmisültek, mégis rengeteg a dokumentum, és azt mind a hivatalos nyelvre kellene fordítani. Hildegard régi társai azt mondják: maga Frau Doktor akadályozza az ügyet odaföntről. Hiszen — ismerve a rendalapítók sorsát — meg is kérte őket, eszükbe ne jusson ilyesmi. Elképzelhető, hogy húzódozik Bernini glóriájától. Elég neki az az egyszerű mondat, amit Bécs városának szocialista polgármestere mondott halálakor: „Ennek az asszonynak igazán volt szíve a nép számára." Leányaitól pedig csak azt várja, amit ötven évvel ezelőtt kötött a lelkűkre: „Legyünk Isten használható eszközei."

104