Szolgálat 31. (1976)
Őrsy László: Néhány gondolat a hitről és az igazságosságról
és szállást; megfosztják az igazságtól és szabadságtól; nem hirdetik neki Isten szavát. Ahol bármi hasonló rossz történik emberek tettei vagy mulasztása folytán, ott igazságtalanság van jelen. Valaki igazságtalanul szenved. Ki segíthet rajta? Második kérdés: Ki alkalmas segíteni? Három alapvető követelményt kell betöltenie annak, aki alkalmas segíteni, vagyis jóvátenni az igazságtalanságot. Először is meg kell értenie, mit jelent, hogy valaki szükséget szenved; azután ismernie kell saját képességeit és korlátáit; végül pediig valami fogalmának kell lennie a kegyelem és gonoszság titkáról ezen a világon. Vegyük sorra ezeket a feltételeket. 1. Az igazi segítő tudja, hogy az emberi személy minden szüksége szerves egységet alkot, és valamennyinek a kielégülésével törődik, még ha ő maga csak néhánnyal tud is foglalkozni. Olyan, mint a jó orvos, akinek figyelme az egész emberre kiterjed, még ha szakmája szerint csak egyes szerveket gyógyít is. Más szóval: az igazi segítő látóhatára széles, minden szükséget észrevesz, még ha saját működésének mezeje viszonylag szűk is. Ellentéte ennek a hamis segítő. Az az életnek csak egy szeletét ismeri, s nem érti meg az életet teremtő és fenntartó szerves egységet. Látóköre szűk; fel tud fedezni bizonyos szükségleteket (ennyiben hasznos), de nem lát elég messzire (ennyiben káros). Keskeny látóköre miatt talán csak egy- egy különálló szintre szorítkozik. Van, aki keveset, vagy alig valamit fog fel az emberi társadalom anyagi és gazdasági szükségletein túl. Minthogy látása a többi rovására erre az egyetlen szükségleti típusra összpontosul, a történelem folyamán szükségképpen szellemi értékek rombolójává válik. Hasonlóképpen a keresztény üzenet torz felfogása arra vihet valakit, hogy érzéke van felebarátja lelki szükségletei iránt, de érzéketlen fizikai nélkülözései iránt. Ha ezt a lappangó eretnekséget nyíltan vallják, nemcsak áldozatai számára válik romboló erővé, hanem magát az Egyházat is rombolja. 2. Az igazi segítőnek ismernie kell saját képességeit és korlátáit. Úgy is mondhatjuk, hogy a hatékony segítség feltétele a segítő önismerete. Tisztában kell lennünk vele: mindenki segíthet valamiben, de senki sem tehet meg mindent. Következésképpen az igazságosság érdekében való eredményes cselekvés ott kezdődik, hogy a vállalkozó megállapítja képességeit. Valaki talán kitűnő tanácsadó személyes beszélgetésben, de nincs tehetsége a szervezésre. Egy másik gazdasági téren szakszerű felvilágosításokat tud adni, de nincs adottsága, hogy nyilvánosság előtt beszéljen. Ma is hangsúlyoznunk kell az adományok különféleségét, mint egykor Pál hangoztatta a sokféle karizmát. Mindenkinek meg kell találnia a maga adottságát és nem a másiké után kívánkoznia. Azután ki kellene fejlesztenie saját tehetségeit, és jól felhasználnia az emberek között a béke, igazságosság és jóság érdekében. Istentől kapott adományunk megalapozott értékelése jó alapja az önbizalomnak. 9