Szolgálat 30. (1976)

Tanulmányok - Puskely Mária: Ann Elisabeth Seton

tói fél: elveszti kisfiát. Figyelme még inkább az örökkévalóság felé fordul. „Életem legnagyobb keresztje azok betegsége és halála volt, akiket szerettem.“ A kisfiú felgyógyulása után lehetőséget talál arra, hogy tágabb körben is szétárassza szeretetét. Belép a város özvegyeket és árvákat támogató társaságába, ott találja legtöbb barátnőjét is. Látogatják a szegényeket, maguk látják el, szolgálják őket. Elisabeth afféle gazdasági felelős lesz; olyan jól gazdálkodik, hogy ezt a tisztét egészen 1804-ig betölti. Nem szégyellj, hogy ő maga is pénzt gyűjtsön — akkoriban ez volt a szeretetszolgálatok egyetlen anyagi alapja —, sőt szerencsejátékot is szervez pártfogoltjai javára.

1798 nyarán meghal William apja. A halállal megrendül a család anyagi helyzete. Williamnek, a még otthon lévő legidősebb fiúnak kell átvennie a családfő szerepét. Még hét gyerek vár nevelésre. Elhagyják frissen rakott fészküket, és visszaköltöznek a szülői házba, a Stone Streetre. „Hirtelen nagyon népes család anyja lettem; bizony nagy változás!“ A legszükségesebbet összeadják ugyan a család jóbarátai, de William Seton nevét egyszer s mindenkorra törlik a New York-i jobb családok listájáról.

Elisabeth betegeskedve várja harmadik gyermekét. Amikor júl.20-án megérkezik az újabb kisfiú, anya is, fia is majdnem életét veszti. Bayley doktor menti meg mindkettőjüket, a gyermeket a saját száján át lélegezteti, hogy megtartsa az életnek. A másodszülött fiút szintén a Trinity Church-ben keresztelik; a Richard nevet kapja. Elisabeth nehezen kap lábra, de várja a nagy család, s ő tudja, mi a kötelessége. New Yorkban kiüt a sárgaláz, megkapja az egész család. Dr. Bayley egész napját a betegekkel tölti, Elisabeth pedig ápolja, eteti, mosdatja a beteg gyerekeket. „Elfogadom a jelent és a jövőt attól, aki mindkettőnek szerzője és irányítója.“ Alighogy elmúlik a sárgaláz és a téli kemény hónapok, a ház ismét kórházzá alakul: az összes gyerek kanyarós. Elisabethnek nincs segítsége, egyedül végez mindent.

Súlyosodnak a családi problémák: Dr. Bayley szinte teljesen otthagyja családját, William ingatag üzleti ügyei az összeomlás felé tartanak. 1800. jún.28-án Elisabeth világra hozza negyedik gyermekét, Catherine-t. Karácsonyi „meglepetésük": a teljes anyagi csőd. Még arra sem futja, hogy a gyerekeket iskolába járassák. Elisabeth tehát otthon tart nekik iskolát: a betűvetéstől kezdve a számtanig mindent ő tanít. Sajátjai még túl aprók, de hallgatagon ők is csipegetik a tudományt. A tárgyak között szerepel természetesen a hittan is. Esténként a zongora körül találkoznak: Elisabeth játszik, a rögtönzött vegyeskar meg énekel: divatos dalokat, gyerekdallamokat s főképp zsoltárokat. A nagyobbak még táncoktatásban is részesülnek, így aztán vidáman zárul a napi iskola.

Elisabeth úgy vallásos, ahogy tud. Nagy gyötrelme, hogy senkivel sem tudja megosztani lelki életét, istenszeretetét. William mintha süket volna ezen a téren. Rebecca Seton, fiatalabb sógornője lesz benső barátja, neki mondja egyszer mélyet sóhajtva: „William ezt nem érti!“

50