Szolgálat 29. (1976)

Tanulmányok - Németh József: Egy teljesebb emberi élet struktúrái

mikor Jézus úgy beszél, mint akinek hatalma van (Mt 7,29), de tekintélyével mégis Istennek szolgál. Atyját mutatja életében az a vonás is, hogy számára a lét fontosabb, mint a beszéd, a tanítás és a cselekvés. Nyilvános élete rövid, a hallgatás ideje hosszú.

Az Atyaisten belső gazdagsága a földi Krisztus önkiüresítésében nyilatkozik meg Hogy kell ezt érteni? Amint az Atya mindenét odaadja a Fiúnak, mindenét közli a Fiúval, éppúgy üresíti ki önmagát Jézus is földi életében. Szegénysége, nincstelensége, a kereszten való mezítelensége arra az isteni erőre mutat, amely a Szentháromságban lüktet az Atya felől a Fiú felé. Hisz nem a tulajdonban van az igazi gazdagság, hanem minden anyagi és lelki jó megosztásában, kiosztásában és odaadásában. Jézusnak azért nincs földi életében semmije, azért nem kell neki semmi, mert mindene megvan.

Krisztus földi életében, lényének mivoltában tehát mennyei Atyjának az emberi életben ábrázolható vonásait ismerjük meg.

Az atyai vonásokon kívül megnyilatkozik Krisztus földi életében a F i ú sajátságos arca és személyisége is. Krisztus földi egzisztenciája az el- hagyottság sötét óráiban sem más, mint megmaradás az Atya akaratában,

Különösen Sz. János írásaiban csendül fel ismételten ez a téma. (Jn 14,10;

20.) így jeleníti meg Jézus az időben és a térben, hogy a Fiú mindent visszaad az Atyának, hogy a Fiú teljesen egy az Atyával az időtlenségben és a végtelenségben.

Innen értjük meg a földi Krisztus engedelmességét is. Maradéktalanul teljesíti Atyja akaratát; nem marad vissza mögötte, de nem megy rajta túl sem, mert Ö teljesen egy az Atyával (Jn 5,19-23). Jézusból nem lehet “pro- gresszistát“ csinálni. (2Jn 9.) Az ö „eledele" az, hogy annak akaratát tegye, aki öt küldte (Jn 4,34). — Erre a hűséges és kölcsönös egyességre és egységre utal az is, hogy életét önként adja oda (Jn 10,18), és mégis mondhatja: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda“ (Jn 3,16).

Az Atya és a Fiú egymáshoz való viszonya a tökéletes szeretet: a Szentlélek. Az Atya nem tart meg semmit sem magának, hanem mindent közöl a Fiúval, a Fiú pedig mindent visszaad az Atyának — A szeretet és az odaadás Lelke késztette a Fiút arra, hogy testet vegyen magára, és így testét is belevonja az önátadásba. Amint a Szentlélek az Atyának és a Fiúnak a Lelke, ugyanúgy lesz a földi Krisztus teste minden emberé. A földi Krisztus egyedül marad, nőtlen lesz, hogy minden emberé lehessen, és mindenkit mint a szeretet „foglyát“ vihessen vissza magával megdicsőülésében az Atyához (Ef 4,8).

E rövid fejtegetésből világos lesz Pál apostol gondolata: valóban a földi Krisztusban „lakik testileg az Istenség egész teljessége“ (Kol 2,9).

VII. A KRISZTUS-KÖVETÉS ERŐVONALAI AZ EMBER IRÁNYÁBÓL.

Mindenki meghívást kapott egy teljesebb emberi életre. Nem mindenki tudja azonban átfogó gondolkodással fölfogni saját maga helyzetét és emberi teljessége mintaképét Krisztusban. Sokan csak önmaguk felé fordulnak, csak önmagukat látják, hallják és hirdetik, súlypontjukat önmagukban szem32