Szolgálat 28. (1975)

Könyvszemle - Éva Petrik: Gyermekeimmel (Puskely M.) - Teológiai kiskönyvtár (Békési I.)

miben áll a jelentősége? íme a döntő, nagy kérdések. Annak az embernek világos előadásában, aki mint a római Gregoriana tanára és állandóan publikáló teológusa nagyon benne él a kérdésekben, és azért tudja: milyen eligazítás, milyen megjegyzés mond sokat annak, aki komolyan érdeklődik, akinek szívügye, amit a hit neki és a közösségnek adhat, de amiben ő nem szakember, vagy nem annyira járatos, mint a hivatásos teológus. A nyelvezet tőrőlmetszett magyar. Amit pedig az utolsó fejezetben Magyar Teológia címen 11 oldalon megfogalmazott, az serkentő és irányító lesz sokak számára.

Mehrle Tamás: Egy az Isten (11/2), 111 o. A svájci fribourg-i egyetem domonkos dogmatikusa „Isten üdvtörténeti megnyilatkozásának leírása" c. bevezető fejezetével világosan igazolja, amit minden eddigi szerző is követ, hogy a mai, azaz inkább történelmi, mint bölcseleti beállítottságú emberhez akar szólni erről a kérdésről, a kérdések kérdéséről. Tehát a kinyilatkoztatás forrásai alapján indul el, és utána adja Isten létének bölcseletteológiai kifejtését. Az ószövetségi Isten-kép ismertetésénél, főleg mikor az üdvösség Istenének képét festi meg, a mély biblikus anyag kész elmélkedési anyag is, — amint a teológiának mindig lennie is kellene. Szabatos és tömör, itt-ott a mai embernek túl szabatos (skolasztikus) a VII. és Vili. fejezet, ahol Isten tulajdonságait tárgyalja. De a zárószóban megokolja, miért kell így is tárgyalnunk Istenről, ha teológiát akarunk űzni: „A bölcseletteológiai kifejtés nem egy elképzelhető Istent akar elénk tárni, hanem érthetőségének bizonyos útjait nyitja meg előttünk. De még fontosabb, hogy Isten szeretete verjen gyökeret bennünk" (102).

Horváth Tibor: A kinyilatkoztatás teológiája (I/4), 136 o. A kanadai Torontóban tanító szerző fiatalabb a többinél, és nem annyira ismert főleg az európai olvasók körében, hiszen eddig elsősorban angolul publikált. Könyve kellemes meglepetés volt számomra. Hiszen tárgyalt anyaga: a fundamentális teológia nagy kérdései. Isten magát kinyilatkoztató üdvözítő szándéka és az ember felelete, az Egyház szerepe ebben a párbeszédben, tehát a vallás alapvető kérdései, éppen a legvitatottabb kérdések manapság. A könyvecske legfőbb értéke a vallás és a vallásos élmény szabatos leírása a tudomány mai fokán, és az új alapvető hittan nagy kérdésének modern formája. Szép a Bevezetés, a végső Függelék: A szentírási könyvek keletkezési sorrendje, nagyon hasznos összeállítás. Summázásai, pl. a vallásfenomenológia és valláslélektan mai főbb irányainak ismertetése, hosszú évek alapos előkészületének leszűrt eredményei. Itt-ott a túlságos tömörség miatt nem olyan könnyű olvasmány, mint pl. a Nemeshegyi-könyvek (pl. Maréchal és Lonergan próbálkozásának ismertetése és saját véleményének megfogalmazása, 92-96, 99-101). Sokan hálásan fogadják majd „A kábítószerek és a vallásos élmény" c. pár lapot is, hiszen ezekről a kérdésekről annyit hallani ma, főleg felületes újságírói nívón. Egyik-másik kérdés megfogalmazása ill. megoldása meglepő, de legalább gondolkozásra készteti a teológusokat.

Nemeshegyi Péter: Az Eukarisztia (III/6), 146 o. Ami szépet és jót elmondhatunk a sorozat értékeiről, summázva együtt található a tokiói Sophia-egyetem tanárának immár második könyvecskéjében. Gyöngyszeme ez a kis könyv a magyar teológiai irodalomnak. A gyönyörű nyelv és a mélységes igazság előtárása kéz a kézben halad. Az ószövetség előkészítő és megértető témái (szövetség, áldozat, áldozati lakoma, emlékünnep, új szövetség, Jáhve szolgája és „Velünk az Isten"), majd az utolsó vacsora kifejtése és üdvtörténeti keretébe való beállítása, kiegészítve még Szent Pál és Szent János eucharisztikus tanításával: íme a biblikus alapok, amelyekre az Egyház eucharisztikus tanítása és gyakorlata épült.

Elméleti fejtegetés annyi van, amennyi éppen kell. De az világos és szabatos. Pl. a filozófiai felfogás szerepe az eucharisztikus tan kialakulásában, akár a görög atyáknál, akár a középkori teológiában. Az áldozati teóriák rövid ismertetése is ilyen jól sikerült. A szentségi jelenlét és a szentmise kifejtése szinte túl tömör, de annál gondolkodtatóbb, és mégis megnyugtató. Mint a többi könyvecskében, itt is érdekes a II. Vatikáni Zsinat felhasználása. Nem kommentálnak egy-egy dokumentumot, hanem a zsinat élő tanítását szervesen építik bele tárgyalásukba. Békési István

88