Szolgálat 28. (1975)
Tanulmányok - Békési István: Matt Talbot hősi harca
mennyire otthon van a szentek tudományában. Egyszer egy asszony néhány tojást hozott neki. Amikor látogatója az órájára nézett, akkor látta: már három órája ül ott és hallgatja, észre sem véve az idő múlását. A jezsuita templom Mária-kongregációjának hűséges tagja volt, hosszú évtizedeken át. A heti gyűlések jegyzéke bizonyítja, milyen komolyan vette a szabályokat, és mennyire értékelte, amit ott tanításban és jó példaadásban másoktól kaphatott. Azok meg az ö példáját. Éppen ilyen odaadó tagja volt Szent Ferenc harmadrendjének, ahol csak úgy emlegették: „a megbízható öreg“. Mikor a halottat felöltöztették a rend ruhájába, a ruha igazi ferences lelkületű szívet takart: gyerekek, állatok, gyengék barátját, komoly szegénységében és vezetésében is derült embert. Az ima, a Szentírásnak és a szentek életének olvasgatása, jó közösségek hatása kitágította szívét, és egyetemes, katolikus, érző, segítő szeretet töltötte el. Az akkori kicsiny keresetek mellett óriási az az összeg, amit ez a szegény munkásember a missziók támogatására és más nemes célokra adott. Abban az időben, amikor heti egy fontnál valamivel kevesebbet keresett, 6 shillingből élt meg, pár shillinget nővérének adott, aki gondját viselte, a többi a lakbér kifizetése után szeretetművekre ment. Később már 3 fontnál többet is kapott hetenként. Akkor tíz shillinget költött magára. Adományai arányosan növekedtek. Még egy New Yorkéi árvaházat is támogatott. Egyszer másfél év alatt 37 fontot adott a missziókra. Nagyon erős becsületérzéke volt. Megtérése után aprólékos gonddal fizette ki régi adósságait. A kocsmákban már régen „leírták", hogy a Talbot- fiúk fizetni fognak, mikor megjelent Matt, és hűségesen lerótt mindent, amire csak emlékezett. Hét évig nyomozott egy hegedűs után, akinek egyszer társaival ellopta a hegedűjét. Hogy nem sikerült megtalálni, a kárpótlásra szánt pénzen miséket mondatott érte. Jézus és Mária barátja Ennek a példaadó, vezeklő életnek, a kemény lemondások mellett is derült emberi magatartásnak, szóval Matt új életének a titkát nem nehéz megtalálnunk. Ez volt a legszembeötlőbb egész életében. Megtalálta a lelkek nagy Barátját az Oltáriszentségben. Megtérése napjától Matt napi áldozó lett. Hol voltunk pedig akkor még X. Szent Pius reformjától? A gyenge tudta, hogy az ő ereje csak az Erősek Kenyere lehet. Vasárnapja szinte teljesen a templomban telt el, hétköznap is — láttuk — hosszú órákat töltött ott, több mint negyven éven át. A nagy klasszikusok, Manning bíboros, P. Eymard könyvein növelte áhítatát. Két mise között halt meg, és Űrnapján temették. Igazán szíve mélyéből mondta egyszer egy asszonynak, aki panaszkodott, hogy fivére távoztával egyedül maradt: „Egyedül! Hogy is lehet egyedül, — a mii Urunk meg ott a tabernákulumban!“ Belső életéről nagyon hallgatott. De kongregációs fogadalma napi negyedóra elmélkedésre kötelezte, — és ebből óraszám tartó szemlélődés lett. 4 49
