Szolgálat 27. (1975)

Hitter József: Bibliás szentolvasó az élő Egyházért

2) Visszament az űr a mennybe szent Atyjának jobbjához, Mindnyájunkat odavárja, lakást készít nékünk ott.

„Kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit... Kegyelemmel és erővel eltelve csodákat tett és jeleket mutatott a nép előtt. Erre némelyek ellene támadtak és vitatkozni kezdtek vele, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni. Erre . . . rárontottak, megragadták és a főtanács elé hurcolták . . . A főtanács tagjai mind őt figyelték, és olyannak találták arcát, mmtha angyalé volna . . . ő a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre, s látta az Istent és Jézust az Isten jobbján állva. Felkiáltott:

,Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján/ ... Míg kövezték, így imádkozott: ,Uram Jézus, vedd megádhoz lelkemet!' Majd térdre esett, és hangosan felkiáltott: ,Uram, ne ródd fel nekik bűnül/ Ezekkel a szavakkal elaludt az úrban“ (Csel 6,5b.8-10.12b.l5; 7,55-56.59-60).

Az Olajfák hegyén az eltűnő Krisztus után bámuló tanítványokat az angyalok visszaküldik a világba (Csel 1,11). A Zsinat azt mondja, hogy „a világiaknak sajátos és különleges vonása a világba tartozás. Itt hívja őket Isten, hogy az evangélium szellemétől vezetve dolgozzanak saját föladatukon“ (LG 31). Mint nagyszerű példaképünk, István diáko- nus: szolgáljunk szavunkkal és a szeretet műveivel Istennek-embernek, míg lehetőségünk van rá, és számoljunk bízvást Isten erősítő kegyelmével, amely mellettünk fog állni a megpróbáltatások nehéz óráiban, hogy megbocsátó lélekkel és Isten dicsőségére szenvedjünk (vö. lPét 4,16). Kérjük magunknak ezt a tűrni és kitartani tudó, nyugodt, szolgálatkész és szolgálatban fölemésztődő, hittel megerősített, kemény életstílust.

Ének: Galileai férfiak . . . 1-2. SZVU 94, vagy Zeng a harang . . . 2 és 4. SZVU 232.

3) Elkiildötte a Szentleiket vigaszául szívünknek,

Bennünk lakván dicsősége templomává tesz minket.

„ .Éppen ebben az órában lesz négy napja — mondta Kornéliusz —, hogy kilenc órakor imádkoztam hazamban, és egy férfi jelent meg előttem ragyogó ruhában. Ezt mondta: Kornéliusz, imádságodat meghallgatta az Isten, és alamizsnáid eszébe jutottak. Küldj tehát Joppéba, és hívasd el Simont, más néven Pétert . . . Rögtön érted küldtem, s te voltál szíves eljönni. Most tehát mindnyájan az Isten színe előtt várjuk, hogy meghallgassuk, amire neked az Isten megbízást adott/ . . . Péter még be sem fejezte beszédét, s a Szentlélek már leszállt mindenkire, aki hallgatta a tanítást“ (Csel 10,30-33.44).

A jóakaratú pogány százados, aki Péter apostolhoz fordul és megkapja a Szentlelket, figyelmünket a körülvevő világra irányítja. A távoli országok Krisztustól is még távol levő embereire, akiknek sorsát a hírközlő eszközök olyan közel hozzák ma, meg azotkra a közelünkben élőkre, rokonainkra, hivataltársainkra, barátainkra, akik keresztény meggyőződés híján vagy más meggyőződésen vannak, s akikkel

90