Szolgálat 27. (1975)

Janusz Zbudniewek OSP: Czestochowa

ténetében lejátszódott változás elhatározó jellegű volt, és fordulópontot jelentett Lengyelország Mária-kultuszának fejlődésében.

1430.ápr. 16-án rablók törtek a kolostorra, és a kegyképet is magukkal vitték, összetörve találták meg. Jagelló Ulászló megígérte, hogy Krakkóban restauráltatja. A helyreállított képet ünnepi körmenetben vitték vissza Czestochowába, és azóta is helyén van mind a mai napig.

A pálos történetírók a kegyképről beszélve bőven sorolják a Szűzanya szép jelzőit, amelyek a nép meleg tiszteletét mutatják: „Irgalmas Anya“, „Vigasztaló“, „Legkegyesebb irgalmas Pátrónánk“, „betegek gyógyítója“, „leghatalmasabb jótevő“, „kétségbeesettek oltalmazója“, „megszomorított vigasztaló Szűz“, „Istenszülő“. Különleges jelentőséget kapott a Boldogságos Szűz oltalma a nemzet felett a híres 1655. évi svéd támadás és a kolostor hősi ellenállása idején. A francia követ azt írta Párizsba, hogy ez a nyomorúságos fészek, amelyet alig 160 rosz- szul felfegyverzett katona és vágj7 70 öreg barát védelmez, aligha tud ellenállni az ostromnak. A 3000 katonát és 19 ágyút számláló svéd sereg mégis kénytelen volt hatheti ostrom után eredménytelenül elvonulni. A nem várt szabadulást a nép egyöntetűen Máriának tulajdonította. Jellemző azonban a lengyel lelkületre a győzelem hatása: az öröm mellett nemzeti lelkiismeretvizsgálat és magábaszállás. A száműzetésből visszatérő Kazimir király alig négy hónappal később, 1656.ápr.l-én a lwówi székesegyházban, az apostoli nuncius jelenlétében ünnepélyesen Máriának szentelte országát, majd így folytatta: „Világosan és nagy fájdalommal látom, hogy Fiad, az igazságos Bíró, hét év óta a pestis, háborúk és más bajok ostoraival bünteti ezt az országot parasztjaink könnyei és elnyomása miatt. Ezért megígérem és ünnepélyesen kötelezem magam, hogy mihelyt a béke helyreáll, teljes buzgalommal és minden eszközzel arra törekszem, hogy megszabadítsam népemet a sanyargató igazságtalanságoktól és a ránehezedő terhektől. Legirgalmasabb Királynőnk és űrnőnk, add meg a kegyelmet, hogy teljesítsük ezt a fogadalmat, amelyet Te sugalltál nekünk!“ — A király nyomában a szenátorok és nemesek is megtették ugyanezt az ígéretet. Ekkor hangzott föl először a templom boltívei alatt a „Regina Poloniae, óra pro nobis“ könyörgés. — Kár, hogy a nagyszerű elszánás nem valósult meg a gyakorlatban. De amikor 1791.máj.l-én törvénybe iktatták a nép jogait, ezt a nemzet szoros kapcsolatba hozta Kazimir király felajánlásával. Ezért kérték aztán később a lengyel püspökök a Szentszéktől, hogy a Lengyelek Nagyasszonyának ünnepét május 3-ára tegye.

A 18. században, amikor Lengyelországot felosztották, Czestochowa területi hovatartozásáról és a kegykép tulajdonáról heves viták folytak, Az Istenanya kultuszának szerepe ekkor fejlődött a lengyelség középpontjává, kegyelmi forrásává. Az idegenbe szakadt lengyelek is rendületlenül tisztelik tovább. Egy osztrák kolostorban élő idős lengyel

69