Szolgálat 27. (1975)

Soós Márta: Einsiedeln - Máriaremete

donnát ábrázol: bizonyára ez állt akkor a kis kápolnában. A 14.sz. végén Einsiedeln már európaszerte ismert zarándokhely, 1338-ból való az első csoda leírása, és a 15.sz.-ban már a kereszténység legnagyobb kegy- helyei közé számít. 1466 őszén a feljegyzések két hét alatt 130 000 zarándokról tudósítanak. A mai kegykép, az einsiedelni „fekete Istenanya“, 1466 óta van ott: nemesvonású későgót faszobor (119 cm), eredetileg vörös és arany színekben, de a sok gyertya füstje megbarní- totta, majd megfeketítette a ruhába nem burkolt részeket. Sorsa viszontagságos: a francia forradalom utáni zavaros időkben előbb elásták, majd kalandos utakon Vorarlbergbe, Tirolba, végül Triesztbe került. Alapos restaurálás után 1803-ban vitték vissza a helyére, hogy azóta se szűnjön meg a zarándokok áradása a fekete Máriához.

A török hódoltság megszűnése után, a 18. század elején sok sváb települt be Magyarországba. Ekkor jött létre a budai domboknál Hidegkút. Egyik lakója, Katharina Thalwieser magával hozta az einsiedelni kegykép másolatát, egy tölgyfára függesztette, és a környékbeliek odajártak imádkozni. így „telepedett le“ az einsiedelni fekete Mária Budán, és adta később a hely mai nevét. Az 1700-as évek végén egy Forstmárné nevű budai asszony a kép előtt visszakapta szeme- világát. Hálából kis fakápolnát építtetett fölébe. A zarándokok növekvő száma miatt ezt már 1815-ben kőből valóval kellett helyettesíteni. Máriaremete a múlt században már kedvelt zarándokhelye volt a Buda vidékén lakóknak. Hamarosan az új kápolna is szűknek bizonyult. Ezért 1879-ben Pauer János székesfehérvári püspök kezdeményezésére megalakult a máriaremetei Boldogasszony Kápolna Egylet, és olyan alapos munkát végzett, hogy már húsz év múlva, 1899.okt.l-én Steiner Fülöp püspök fölszentelhette a jelenlegi templomot, az oltár mögött a régi fatörzsön a kegyképpel, a régi főoltár gótikus faragványai között egy Mária-szoborral. 1963/64-ben a hívek adományaiból teljesen megújult a templom belseje, mintegy „aranyház“ lett, mert a festésben művészien uralkodik az arany szín.

A szentély hét fiókboltozatában a hét szentség szimbolikus ábrázolása látható, falain pedig a leckeoldalon vörös márványlapokra vésve az ún. „remetei litánia“ olvasható, az evangéliumoldalon hálatáblák, máriás fohászok, röpimák a zarándokok imádságos lelkületének elmélyítésére. A kegykép felé haladva és a kegyképtől eljőve hálával és bizalommal telik el az ember lelke, amint a szép fohászokat olvassa. A szentély fölötti diadalív freskója: a magyar nép hódolata a Boldogasz- szony előtt. Középen a napba öltözött Asszony, jobbra tőle Szent István király az árpádházi szentek és boldogok sorával, balra Sz. Gellért, Sz. Farkas, B. Mór, özséb; de Hunyadi, Rákóczi, Eszterházy Pál, Zrínyi, a költő is ott sorakozik, valamint a déli harang szóra'imádkozó mun62