Szolgálat 27. (1975)

Pálfi Géza: A napba öltözött Asszony (Csíksomlyó) - Beszámoló a pünkösdi nagybúcsüról (Gyárfás Piroska)

rátalált, akkor elindulhat a lelki megnyugvás ösvényein. Hiszen: „Aki engem megtalál, életet talál, és üdvösséget merít az űrtől."

Ennyit tartottam szükségesnek elmondani a kegy helyről.

+

Beszámoló a pünkösdi nagybúcsúról

Beszámolni nehéz a búcsúról. Olyan elemi erővel ragadja meg a lelket is, mint ahogy a testet magával sodorja a hullámzó tömeg. A szokás kerete megszűnt, de az ősi hit feltör a lelkekből, és mindig újabb formákban tanúskodik a Lélek erejéről. Minden évben az első pünkösd csodája ismétlődik itt meg.

Csütörtökön előkészítik a templomot. „Oltárf osztással“ kezdik, vagyis eltávolítanak minden szőnyeget, gyertya- és virágtartókat, könnyen mozgatható tárgyakat, hogy minél nagyobb legyen a hely. A kegyszoborhoz vezető feljáratot megerősítik, és az oltárt védőkorláttal veszik körül, üzembe helyezik a hangerősítőket és a szellőztető berendezést, ami nemrégiben készült el. A falu lakossága is felkészül a búcsúsok fogadására.

Pénteken kezdenek érkezni a csoportok. Zárt sorban vonulnak fel a főoltárhoz. Ott térdre borulnak, és bensőségesen köszöntik Máriát imával, majd felállva következik az ének. A legtöbb vidéknek külön köszöntője és búcsúzója van, de közismertek is akadnak. Azt a szívből jövő dalt tintával leírni nem lehet. Nagyon mélyből jön, és olyan magasba száll, hogy szóról szóra érti, akinek szól. Ki-ki vérmérséklete, öröme-bánata szerint díszíti a dallamot, hangsúlyozva az adott szöveg reá vonatkozó szavait. Ezt sírás nélkül nem lehet végighallgatni.

Utána „elszállásolják“ magukat valamelyik mellékoltámál, ami abból áll, hogy egy kupacba lerakják csomagjaikat, és elmennek gyónni. A sekrestyében, oldalfolyosón és a „kerengőben“ gyóntatnak a környék plébánosai. Mindenütt százával állnak. Egy-két pap állandóan áldoztad A templom közepén hosszan állnak két sorban az áldozok, óránként kezdődnek szentmisék. Akinek legalább küszöb vagy lépcső jut ülni, az kényelemben érzi magát. Az apróbb gyermekeket lefektetik oltárlépcsőre vagy fal mellé a zekére, és őrt állnak mellettük, hogy el ne tapossák. Ilyenkor szorul ki a templomból a tél hidege, és enyhül elviselhetővé egész nyárra a hőmérséklet.

Régen a körmenet volt a fénypontja a búcsúnak. Kb. 100 község vonult fel templomi zászlók alatt. A távoliak is gyalog jöttek már pár nappal pünkösd előtt, és a szomszédos községekben szálltak meg. Sehol nem fogadtak el ágyat fekvőhelynek. Nem volt ritka az olyan sem, aki 40-50-szer járta meg ezt az utat. A menet élén „csengettyűsök“ álltak, akik fogóval ellátott jó nagy csengőkkel megszabták a menet üte57