Szolgálat 27. (1975)
Max Thurian: Mária és az Egyház
hitéről, öröméről, hogy ne látnánk magunk előtt mint tiszta képét, prototípusát, első megvalósulását Máriát, az ümak anyját. Mária — Ecclesia; Ecclesia — Mária. Ez a két név állandóan összefonódik az egyházatyák elmélkedésében. A Máriában jelképezett Egyház a kereszt lábánál kapja meg anyai szerepét Krisztus testvérei, az Atya gyermekei mellett; így az új szövetség családi elnevezésekben jut kifejezésre: Isten népe az Atya családja lesz, anyja az Egyház a Szentlélekben, a Fiú pedig a szeretett és hűséges tanítványok elsőszülött testvére. Igen érdekes megfigyelni, hogy János evangéliumában Jézus a feltámadása után nevezi a tanítványokat először „testvéreinek“ (Jn 20,17-18). Az új szövetség új népe Krisztus halálából született. A Megfeszített átadta neki Lelkét, és az Átvert oldalából megjelentek előtte a víz és a vér, a keresztség és az eucharisztia szentségi jelei. Isten családjának, az Anyaszentegyháznak és a testvérek Egyházának valósága a kereszt lábánál jelképesen jelent meg Máriában, a szeretett tanítványnak, új fiának anyjában. Az Egyháznak ez az anyasága, Máriának, a tanítvány anyjának képében, a tanítványok, a testvérek, a krisztushivők egységének forrása. Főpapi imájában (Jn 17) Jézus övéi egységéért könyörgött (17,22-23). Az Atya és a Fiú egysége a testvérek egységének forrása és példája; az teszi lehetővé, hogy Krisztus a Szentlélek által benne lakik testében, az Egyházban. Az Egyház mint a hívők anyja létrehozza és megőrzi Krisztus testvéreinek egységét. Mind édesanyának állandó gondja gyermekei egysége, akik az Atya gyermekei és Krisztus testvérei. Mária, az Anyaszentegyház képe, fiának fogadja a hűséges tanítványt, az pedig magához veszi őt. ők ketten az Egyház egységét jelképezik. Ez a jelenet a kereszt lábánál ellentétet alkot a közvetlenül megelőzővel. A katonák elosztják maguk között a Megfeszített ruháit, sorsot vetnek varratlan köntösére. Nekik, akik nem hisznek, Krisztus megoszlás és felosztás tárgya; beteljesítik az emberek megoszlásáról szóló jövendölést: „Elosztották ruháimat, köntösömre sorsot vetettek“ (Zsolt 22,19). Ezzel szemben a hűséges asszonyok csapata a kereszt lábánál és mindenekfölött a Megfeszítettnek anyjához és tanítványához intézett szavai a hívők egységét jelzik az egyetlen Egyházban. Sajnos, a keresztények nagyon is hasonlítanak a Krisztus ruháin osztozkodó katonákra, inkább, mint Máriára és a tanítványra, akiket a Megfeszítettel ugyanaz a lelki és fizikai közösség egyesít! Egyházanyánkkal egyesülve vagyunk igazi, szeretett, hűséges tanítványok, Jézus igazi testvérei, mint a szeretett tanítvány, aki Mária fiává lesz. Mint ahogy ő magához vette anyját, Máriát, úgy kell nekünk is életünkbe fogadni anyánkat, az Egyházat, mint az' Atya igazi fiai, Krisztus igazi testvérei. 24
