Szolgálat 27. (1975)

Marosi László: Mint patrónánkhoz, édesanyánkhoz...

kettőnek sem adnak elegendő munkát. A búcsúsok zömét a községből elköltözőitek ilyenkor szokásos hazalátogatása adja.

A búcsú rendje a következő: Előző este a templomból szentkereszt - ereklyét vivő körmenet indul a Mária-forráshoz, ahol szentbeszéd és lorettói litánia van. Utána a kálváriára vonul a körmenet, ott is szentbeszéd és a szent vér litániája hangzik el. Ezután visszatérnek a templomba szentségimádásra, amelyet éjjel 11-kor engesztelő ájtatossággal és szentségi áldással fejeznek be. Vasárnap több csendes és énekes mise van, a délelőtt közepén pedig az ünnepi körmenet nagymisével.

Sétánkat és könyvecskénket hadd zárom a költő szavával:

Mert bennetek, ó ügy efogyott Máriácskák, elfátyolozva, elemberesítve

otthonosan, nekünkvalón lakozik közöttünk örömünknek Oka: az igazi Mária,

akit a művész Isten festett a teremtés vásznára öröktől,

emberek örömének,

áhitatúl az angyaloknak,

önnön magának gyönyörűségül,

akin az örök Atya szeme elmosolyodjék . . .

az igazi, igazi Mária,

akinek Krisztus-símogató tenyerére letette az Isten

mind, ami jót szánt a világnak,

hogy hintse, öntse, ontsa ránk,

a vízözönnél özönebb özönnel

édesanyai szíve szerint . . . (Sík Sándor)

összeállította Marosi László