Szolgálat 26. (1975)
Eszmék és események - Levél Etiópiából (Zichy Aladár)
Természetesen a világi és egyházi érdekközösség Etiópia esetében az iszlám nyomása alatt csak erősödött, s Hailé Szelasszié uralkodásának egyik pillére volt. Ami a tradicionalizmust illeti, sokan jogosnak tartják az etiópoknak azt a meggyőződését, hogy az etióp egyház őrizte meg legjobban az ősi zsidó és keresztény hagyományokat. Tagjai főleg az amhara népből kerülnek ki (ez volt eddig a tigre törzs- zsel együtt az uralkodó osztály). Az amharák egyik föltűnő jellemvonása az állhatatos ragaszkodás, sőt makaccság a hagyományok tartásában, s ez részint megmagyarázza ezt a tényt. Mint már említettük, hozzájárul a történelemben megélt magukrahagya- tottság is. Tény, hogy az európai vendég szinte a kora középkorban érzi magát, mikor az etióp ortodox liturgiát figyeli, vagy az egyház hitét és erkölcstanát tanulmányozza. A be nem avatottaknak persze a hétköznapibb és gyakorlatibb dolgok tűnnek föl először. Például a végnélküli böjtölés. Évi 180 nap böjt mindenkinek kötelező. A jámborabbak és az egyháziak pedig legalább 250 napot böjtölnek, ami napi egyszeri evést és mindenféle állati terméktől való tartózkodást jelent. Ima naponta hétszer van előírva. — Hitére nézve az etióp ortodox vallás keleti keresztény, de monofizita, azaz Krisztusban, az Istenemberben csak egy (isteni) természetet ismer el. ünnepeik lényegében megfelelnek a katolikus ünnepeknek, csak minden 13 nappal későbbre esik, mert a Julián-, nem a Gergely-féle kalendáriumot követik. Az etióp egyház nagy Mária-tisztelő: évente 33 ünnepet szentelnek a szent Szűznek. Szent Mihály ünnepét is havonta ülik. A liturgiában a laikusoknak is jut szerep, de igazán részt venni csak azok tudnak, akik ismerik az egyházi nyelvet, a ge’ezt. Ez hasonló a mi latinunkhoz; holt nyelv, amelynek viszonylag nagy vallási irodalma van, s csak egyházi célokra használják. Az egyháziak természetesen kiképzést kapnak benne. A hierarchia püspökökből, papokból és diákonusokból áll. Csak a szerzeteseket (vagy tizenkétezren vannak) köti cölibátus. A papoknak (60 000-en fölül) szentelés előtt kell megnősülniük, mégpedig az egyház törvényei szerint. Mert a többség nem ezt követi. Ebben a különleges, néha egészen archaikusán ható társadalomban az erkölcsi és az egyházi törvényeknek is más az érvényük. A házasság egyik általános, társadalmilag elfogadott formája az „ideiglenes“ együttélés, egy szerződésen alapuló közösség megszabott időtartamra. A nőért hozományt kell adni. A szerződés érvényteleníthető vagy meghosszabbítható a felek tetszése szerint. Az Egyház természetesen nem szívesen látja a „házasságnak“ ezt a formáját. A házasság leggyakrabban polgári esküvővel megkötött frigy, amelyhez szokás szerint hosszan tartó és költséges előkészületek szükségesek. Egyházi és fölbonthatatlan formája a legkevésbé keresett, rendszerint csak idősebb párok választják. Az ember csodálkozik, hogyan keletkezhettek ilyen a katolikus vallástól annyira eltérő szokások, törvények, mikor ugyanaz a Krisztus jelölte ki utunk. Ritkán vesszük észre és ismerjük el, hogy a mi erkölcseink és szokásaink is változtak az évszázadok folyamán, ha alapvető hitünk — úgy reméljük — ugyanaz maradt is. Etiópia esetében az a szélsőséges, hogy a modern, tanult, elvárosiasodott etióp maga is értetlenül áll népe vallása előtt. Az elidegenedés nagyobb, mint nálunk. Az etióp ortodox egyház mintha a múlté lenne, anakronisztikus világ. Ez az egyház legmélyebb problémája. Egy egészen egyedi, a végletekig hagyományokban élő, elszigetelt vallást kell úgy átformálni, hogy az a modernizálódó etióp számára is elfogadható legyen. Ezt a nehézséget sokan még nem is látják. A köztudat egy politikaibb jellegű műveletre összpontosul, s ez az állam és az egyház válópere. Hailé Szelasszié, „Júda győzedelmes oroszlánja, a hit védője“ még él. De hatalma megdőlt. S ezzel megrendült az állam és az egyház szövetsége. Az új alkotmány ezen a ponton akadt meg. Itt került ellentétbe a világi hatalom és az egyház nyilvánosan, keményen, az ellentmondásokat hangsúlyozva. Ez nemcsak a francia forradalom óta Európában is megélt elvilágiasodás, az egyházi és a világi hatalom elválasztásának egyszerű megismétlődése. Etiópia lakosságának 9/10-e vidéken él. Az ún. etióp fennsíkon szigorú feudális rendben, amely még igényli az etióp egyház hitét, törvényeit és uralmát. De a becslések szerint — népszámlálás még sosem volt — a lakosság fele, amely a fennsík körül él, mohamedán, 15 %-a pedig animista (szellemimádó) pogány. Amikor a 74
