Szolgálat 25. (1975)
Tanulmányok - Zalotay József: Az Újszövetség mint a keresztény hála forrása
TANULMÁNYOK Zalotay József AZ ÚJSZÖVETSÉG MINT A KERESZTÉNY HÁLA FORRÁSA A hála, mint emberi magatartás, általános jellegű és általános érvényű. Tartalma azonban változik a hálás ember gondolatai és élményei szerint. A keresztény azért hálás, mert Isten hálára kötelezte; motívuma maga a kereszténység, egy történelemre alapuló, teocentrikus és krisztocentrikus vallás. Hálája tényeken és vallási meggondolásokon alapul, a meggondolások pedig kinyilatkoztatásra, amelynek a tények maguk is részei. A kinyilatkoztatás lényege az, hogy Isten végtelen bőségű irgalma megjelent Jézus Krisztusban, aki megváltotta a világot. Isten magához ölelte az emberiséget Krisztus emberségében, és Krisztus istenfiúságának örököstársává tette. Az isteni testet ölt az emberben, a hivő és megkeresztelt emberben: nem pusztán etikájában vagy istentiszteletében, hanem krisztusi életszentségében. Az isteni kinyilatkoztatás Krisztus előtti két évezredében ezek az alapvető tények fokozatosan jelentek meg, lépésről lépésre formálódtak és váltak konkréttá. A kinyilatkoztatás, üdvtörténet emberi eseményekből áll, az Ószövetség történelméből, Ábrahámtól Krisztus idejéig, abból a történelemből, amelyet a hit szeme fedez fel az eseményekben. Az ószövetségi hit megtalálta a maga előfeltételeit Ábrahám előtt is, mint ahogy a Jézusra következő Egyház sem más, mint a kinyilatkoztatás visszavonhatatlan tényéből élő hívek közössége, azoké, akik hitükkel fedezik fel az események természet- fölötti értelmét. A hála főmotívuma az, hogy a kinyilatkoztatás és a megváltás visszavonhatatlan. „Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását" (Róm 11,29). A hála oka és célpontja Isten mindennél nagyobb ajándéka: Isten maga Jézusban: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda“ (Jn 3,16). Már a megtérés is hálaadás. Az Isten igazi szándékát megismerő ember hálás ember. A keresztségben a hála az isteni szeretetbe kapcsolódik. Az Oltáriszentségben az isteni szeretet táplálja. Az Új Szövetség szentségi megújítása abból a hálából meríti erejét, amelyből azt Krisztus alapította (Mt 26,26-27 p), aki először ismerte meg az Isten igaz szándékát. A keresztény ima hálaadás akkor is, amikor csak kér. Kérése isteni ígéreten és ajándékon alapul (Lk 11,9; Mt 18,19). A keresztény gondolkodás is hálaadáshoz kell, hogy vezessen, ha elég mélyre ér. Nincs olyan sora az Újszövetségnek, amelyben a hála érzelme és a hálára kötelező isteni tett emléke fel ne idéződnék. » 5
