Szolgálat 24. (1974)
Eszmék és események - Találkozásom Suhard Emmánuellel (Uhl Antal)
És itt megint nagyon segíthet egy pillantás Máriára. A vele való foglalkozás kinyitja a szemünket. Mert ne higgyük, hogy neki könnyű volt. A kimondott „fiat“ súlyát neki is meg kellett tapasztalnia életének minden napján. A megvalósítás számára is mindennapos és nem könnyű feladat maradt. 3) Próbáljunk most gondolatmenetünkből néhány konkrét következtetést levonni magunknak, és választ adni arra a kérdésre, miben utánozhatjuk a Boldogságos Szűz Isten iránti szeretetét. Elsősorban is abban, hogy teljesen Istennek élünk és minden eszközt felhasználunk, hogy bensőségesebben egyesüljünk Vele. Vajon valóban úgy élünk-e, úgy viselkedünk-e, mint Isten emberei? Sugárzik-e rólunk az Istennel való kapcsolat? Eléggé meglátszik-e életünkön, hogy keresztények vagyunk, akiknek az eszménye: „legyetek tökéletesek, mint a mennyei Atya tökéletes“? (Mt 5,48) Őszintén Istent keressük-e, vagy pedig magunkat? Következetesek vagyunk-e, és valóban Isten szolgálata-e cselekedeteink mértéke? Mária szeretetét utánozzuk akkor is, ha szerényen, készségesen, odaadóan szolgálunk minden embernek, mint testvérünknek. Nem vagyunk-e még mindig túlságosan önzők, talán lelkiekben is? Eléggé készen állunk-e, ha arról van szó, hogy másoknak valamilyen szolgálatot tegyünk? Tudunk-e lemondani, áldozatot hozni mások kedvéért? Hogyan viseljük el környezetünk hibáit? Weissmahr Béla TALÁLKOZÁSOM SUHARD EMMÁNUELLEL 1940 augusztus 1, Vasas Szent Péter ünnepe. Amíg élek, nem felejtem el ezt a csütörtöki napot. Mennyire hasonlított az apostolfejedelem sorsához ezen a napon Franciaország és Suhard bíboros tragikus helyzete! Alig másfél hónapja, hogy a hitleri német hadsereg lehengerelte az országot, és valósággal gúzsba kötött a szabadsághoz szokott francia népet. A bíboros június 1-én, a szörnyű és véres harcok idején hagyta el előző székhelyét, Reimset, és foglalta el új érseki székét Párizsban. Mint a franciaországi magyarok lelki gondozásával foglalkozó pap tisztelegni akartam nála. Az érseki palota előtti udvarban azonban egy német katona fogott le, és a már ott lévő mintegy harminc személy közé akart tuszkolni. Irataimat bemutatva és egy részletes vallatáson átesve nagynehezen sikerült kikerülnöm. Egyenesen a nunciatúrára siettem, és megtudtam, amit már úgyis sejtettem: a Gestapo négy nappal azelőtt házkutatást tartott az érseknél, és most szobafogságban őrzi. Másnap, augusztus első péntekén, a montmartre-i Szent Szív bazilikába mentem szentmisét bemutatni. A város fölött uralkodó hatalmas szentegyházat a hetvenes francia-porosz háborúban legyőzött és megalázott francia nép építtette bűnbánata, buzgósága és hálája jeléül, amint ezt a szentély apszisában olvashatjuk. Elmondhatjuk, hogy ebben a szentélyben a francia katolikusság szíve ver, hiszen éjjel-nappal állandó szentségimádást végeznek 73
