Szolgálat 24. (1974)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: A szeretetről szóló tanítás Szent János írásaiban
Farkasfalvy Dénes A SZERETETRŐL SZÓLÓ TANÍTÁS SZENT JÁNOS ÍRÁSAIBAN Szent Jánost a teológiai köztudat nemcsak a „szeretett tanítványnak", de a szeretet tanítójának is tartja. Vajon mi az, ami a jánosi írásokban, elsősorban evangéliumában és első levelében erre a címre rászolgált? Van-e valami különleges jánosi tanítás a szerétéiről, amely más újszövetségi írásban nem, vagy alig található meg? Aki a Szentírást egyszerű reflexióval és nem szakszerű eszközökkel közelíti meg, s így kezdi a jánosi írások szerettanát kutatni, nem egy meglepő és gondolkodóba ejtő jelenségre lesz figyelmes. (1) A szinoptikus evangéliumok, főképp a hegyibeszéd Máténál, az ellenség- szeretetet miint a keresztény tanítás egyik legkifejezettebben új és lényeges vonását, próbakövét, sőt magasabbrendűségének jelét tárja elénk. Úgy tűnik, hogy ez a sarkalatos gondolat hiányzik a jánosi írásokból. (2) A János-evangélium egyik legszebb mondata Istennek a világ iránti sze- retetéről szól: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte" (Jn 3,16). Ugyanakkor az első János-levél tiltja a világ szeretetét: „Ne szeressétek a világot, sem azt, arrni a világban van. Aki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete“ (1Jn 2,15). Ellentmond-e egymásnak ez a két állásfoglalás, vagy ha nem, hogyan fér össze egymással? Mi a jánosi tanítás a világ szeretetéről? (3) Arról több helyen olvasunk, hogy az Atya és a Fiú szeretete kölcsönös, ugyancsak gyakran esik szó Istennek a világ, illetőleg a tanítványok iránti szeretetéről. A testvérek (azaz a keresztények) egymás közti szeretete szintén fontos téma. De terjed-e a szeretet ezen túl is? A felebaráti szeretet gondolata, úgy, ahogy azt az Úr Jézus pl. az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben tanította, Sz. Jánosnál talán nem is szerepel? Loisy hírhedt mondása szerint Jézus az Isten országának jövetelét hirdette, de ehelyett csak az egyház érkezett meg. Vajon az Úr Jézus tanításából, amely eredetileg mindenkinek, főképp a bűnösöknek a szeretetéről szólt, a végén Jánosnál csak a keresztény közösség egymást összetartó, de minden kívülállót kizáró szeretete maradt? A felsorolt kérdések alkalmasak arra, hogy jelezzék: először a jánosi gondolatvilág egészébe kell belehatolnunk, csak akkor értjük meg az egyes mondatok, kijelentések igazi tartalmát és horderejét. A) Lefelé áramló ajándék A jánosi gondolatvilágban a „szeretet" szó nem az értelmes létezők egymáshoz való természetes vonzódását jelenti. A szeretet (görögül legtöbbször 32
