Szolgálat 23. (1974)

II. Újszövetség - M. L. King: Cselekvő szeretet (Lk 23,34)

csátani. A társadalomnak szükségképpen megvannak a szabályai, normái és szokásai. Kell lennie benne törvényes ellenőrzésnek és bírói megtorlásnak is. Azok, akik a szabályok alá esnek, azok, akik nem engedelmeskednek a törvényeknek, gyakran az elítélés sötét szakadékéban találják magukat, és nincs reményük, hogy mégegyszer újrakezdhessék életüket. A halálos ítélet a társadalom végső állítása, hogy nem akar megbocsátani.

Jézus a keresztről ékesszólóan hirdetett egy magasabb törvényt, ő tudta, hogy a/régi szemet-szemért filozófia révén a végén odajutunk, hogy mindenki vak lesz. ő nem akarta a rosszat rosszal legyőzni. Hanem jóval győzte le a rosszat. Bár a gyűlölet keresztre feszítette, felelete a mindenre kész szeretet volt. /

A második leckéje Jézus kereszten mondott imájának: kifejezi azt, hogy észrevette az ember értelmi és lelki vakságát. „Nem tudják, mit csinálnak“ — mondotta. Az a bajuk, hogy vakok; megvilágosodásra van szükségük. Rá kell jönnünk, hogy Jézust nem csupán a bűn, hanem a vakság is szegezte keresztre. Azok, akik azt kiáltották: „Feszítsd meg!“, nem rossz, hanem inkább elvakult emberek voltak. A vigyorgó tömeg a Kálváriára vezető út mentén nem rossz, hanem elvakult emberekből állt. Nem tudták, mit csinálnak. Micsoda tragédia!

A történelem megannyi bizonyítékot nyújt erre a szégyenletes tragédiára. És ugyanez a vakság sokféle baljóslatú módon fejeződik ki saját korunkban is. Figyeljük meg most csak azt, hogyan bizonyul igaznak ez a mondás faji viszonylatban. A rabszolgaságot Amerikában nem pusztán az emberi rosszaság, hanem az emberi vakság is állandósította. Igaz, hogy a rabszolgarendszer indítóokát nagymértékben a gazdasági tényezőben kell keresnünk. Az emberek meggyőzték önmagukat, hogy egy gazdaságilag ilyen hasznos rendszernek erkölcsileg is igazolhatónak kell lennie. Kidolgozták a faji fensőbbség formuláit, így keletkezett a fehér fensőbbség tana. A vallást és a bibliát idézték a status quo megszilárdítására. A tudomány feladata az volt, hogy igazolja a négerek biológiai alsóbbrendűségét. Még a filozófiai logikát is úgy csavarták ki, hogy értelmi hitelt adjon a rabszolgarendszernek. Valaki arisztoteleszi szillogizmus keretében fogalmazta meg a négerek alsóbbrendűségének érvét: „Minden ember Isten képmására van teremtve. De Isten, mint mindenki tudja, nem néger; tehát a néger nem ember.“

És az emberek magukévá tették ezt a filozófiát. Őszintén azt hitték, hogy a néger ember természeténél fogva alsóbbrendű, és hogy a rabszolgaság isteni rendelkezés. 1857-ben a Dred Scott határozatban az Egyesült Államok legfőbb bírósága végső törvényi szentesítését adta a rabszolgarendszernek. Ezek a bírák nem voltak gonoszok. Sőt tisz73