Szolgálat 22. (1974)
Halottaink - Dr. Kovács Vince püspök (Egy megyése)
Dr. KOVÁCS VINCE püspök, ny. váci apostoli kormányzó (1886— 1974) Szent Vince ünnepén még ott állt ágya mellett a megyespüspökkel együtt Vác város papsága, hogy névnapján szeretettel köszöntse. De már láttuk, hogy püspök atyánk nagyon gyenge és erőtlen. 88 év sok küzdelme, az utolsó évek szenvedése bizony megkoptatta, de arcáról a tiszta lélek, a sorsával való megbékélés sugárzott. Készült az Úrral való nagy találkozásra. A betegágyon őt betakaró kedvesnővérnek ezt mondogatta: „így teszik már rám nemsokára a halotti szemfedőt is.“ Korábbi feljegyzéseiben sokat emlegette a halált. Utolsó kívánsága is ez volt: „Jó halált, semmi mást!“ Kívánsága teljesült. 1974.márc.15-én hajnali két órakor — hisszük — földi élete elérte beteljesedését. Aranymiséjekor így jellemezte életét: „Nagy eszmékért éltem, — Semmit el nem értem. — De amit elértem, — Azt sohasem kértem.“ A Galga melletti kis katolikus faluban, Galgamácsán született 1886.aug.9-én. Szülei földműves emberek. Itt kezdődött a természettel kötött örök barátsága. A szántóföld, a mező, az erdő mindig az övé maradt. Édesapját, édesanyját korán elvesztette. Az árva elhagyta faluját, hogy Vácott, a piaristák gimnáziumában tanuljon tovább. Csak faluját — népétől nem szakadt el soha. Szívesen visszajárt közéjük. Vácott a szemináriumban ún. kredenciálisként, felszolgáló fiúként tevékenykedett. Jó tanulmányi eredményt ért el. A telentumokat osztogató Isten rendkívül éles emlékezőtehetséggel, jó nyelvérzékkel áldotta meg. Angolul, franciául, németül, olaszul olvasott, beszélt. Szeretett olvasni, még öreg korában is. Az olvasottak meg is maradtak emlékezetében. Sok idézetet használt fel később prédikációiban. Különösen szerette Madáchot. Az ember tragédiáját nagyrészt szinte könyv nélkül tudta. A gimnázium befejezése után főpásztora Bécsbe küldte, hogy teológiai tanulmányait ott végezze. Gyenge szervezete nem bírta a nagy iramot, beteg lett. Pihenésre volt szüksége. így egyidőre abba kellett hagynia a tanulást. Ez az idő sem múlt el felette tétlenül. Járta a galgamácsai erdőt. Mindig szerette a csendet. Ott tudott elmélyülni, elgondolkozni a természet titkain, és Istenhez még közelebb kerülni. Később Pesten folytatta tanulmányait, és ott is fejezte be. 1910.nov.16-án szentelték pappá. Utána Ceglédbercelen, Kálión, Úriban, Mindszenten káplán, majd tanyai missziós lelkész a Szabadszállás-Jakabszállás közti hatalmas tanyavilágban. Hódmezővásárhelyen káplán 1919-1921 között, majd Vácrátóton lelkész. Lelkipásztor volt a javából. Leikét soha sem szédítette meg a nagyság varázsa. Ezért volt hosszú ideig „csak“ falusi káplán. Csak a hívek érdekelték. Gyalog vagy lóháton, sárban-vízben járta a tanyavilágot. Hány év telt el azóta — és hívei most is emlegetik: „Itt járt közöttünk, nem ismerte soha a fáradtságot. Mindig rendelkezésünkre állt, bármikor is fordultunk hozzá.“ Nem volt törtető. A doktorátus megszerzését is úgy kellett rákényszeríteni, mint később saját maga emlegette. Teológiailag képzett volt, később is érdekelték a teológiai kérdések. Csak azért nem doktorált le sokáig, mert nem tartotta fontosnak; ilyen értelemben nem voltak tudományos ambíciói. Hanauer püspök, volt spirituálisa, Kecskemétre küldte hittanárnak, majd 1927-ben Kiskunhalasra plébánosnak. Ö hozta be kanonoknak Vácra. 1940-ben segédpüspök lett, 1942-ben Vácott káptalani helynök. A lelkipásztorkodás lelki részét kedvelte inkább, mint a kormányzást, a vezetést, az irányítást. A gondviselés azonban ezt a feladatot is rábízta. 1959-ig c. püspök, általános püspöki helynök, 1959-1969-ig, nyugalomba vonulásáig váci apostoli kormányzó volt. Hosszú éveken keresztül kormányozta a Mátrától Szegedig, a Tiszától a Dunáig terjedő hatalmas egyházmegyét. Lelkiismeretesen. Sok gondja között is szeretettel, megértéssel fordult papjaihoz, híveihez. Minden gondjukban, ügyükben szívből iparkodott segíteni. Türelemmel meghallgatott mindenkit. Érhették papjai részéről megbántások, de ezeket nem tartotta soha számon. Mindent el tudott felejteni. Jó atyja volt papjainak, híveinek. Püspökként is 96
