Szolgálat 22. (1974)
Könyvszemle - J. Kremer: Hogyan olvassuk a Szentírást? - Kiskommentár az Újszövetséghez (Békési I.)
Izaiás második kötetét (Deutero- és Trito-lzaiást) más szerző, Hans Lubsczyk kommentálta. Ebben természetesen részletesen elemzi az Ebed Jahve (Jahve Szolgája) 4 énekét. Azt a felfogást vallja, hogy ezek a részek nem magától a prófétától származnak, hanem tanítványai alkalmazzák rá, szenvedéseit és halálát mint engesztelő szenvedést értelmezve. Ez a kérdés az Izaiás-exegézis egyik legvitatottabb problémája, igazi „crux exegetarum“. Ha valakire elidegenítőleg hatna a túlságosan emberinek látszó megoldás, azt megvigasztalhatja Lubsczyk végső következtetése: „Deutero- Izaiás szenvedésében és halálában oly mértékben Krisztus előképe, mint egyetlen más prófétasors sem“. Ez pedig ismét nem más, mint a Dei Verbum konstitúció gondolata: a próféta nemcsak szavaival, hanem egész életével is „jövendöl“, illetőleg szimbolizál. Érdeklődéssel várjuk a sorozat további köteteit. Ő. M. J. Kremer: Hogyan olvassuk a Szentírást? OMC Bécs 1973, 78 o. A Zsinat sürgette: vegyék kézbe a hivők is a Szentírást, és táplálják vele lelki életüket, erősítsék magukat az Élet Igéjével. Nem kis büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a maroknyi magyarság 1945 óta hat szentíráskiadást hozott létre (beleértve a sajtó alatt levő teljes fordítást is). De gyakori a panasz: „Hogyan érthetném, ha nincs, aki megmagyarázza nekem?“ (Csel 8,31) Az Opus Mystici Corporis bécsi könyvkiadó két új kiadványa ebben lesz nagy segítségünkre. Jacob Kremer bécsi biblikus professzor kis könyve éppen olyan előadásokból született, amelyek bátorítják a híveket, hogy egymással, főleg a családban olvassák és megbeszéljék, vagy saját hasznukra, elmélkedve olvassák a Szentítást. A hat fejezet címe elárulja, milyen hasznos és sokoldalú eligazítót találunk a könyvecskében: A szentírásolvasás alapelvei. - Törekvések a Szentírás korszerű tanulmányozására. - A Szentírás a modern bibliatudomány tükrében.-Az Evangélium igazsága.-Az Egyházról és a sugalmazásról szóló tanok jelentősége a modern evangéliumkutatás számára. - A bibliaolvasás manapság. A könyv nagy érdeme, hogy megismertet a modern bibliakritika módszereivel, ami segíthet, hogy jobban megérthessük az evangéliumok fejlődéstörténetét, Jézus eredeti igehirdetését és annak kibontakozását az ősegyházban. A „jézusi szavak“ és „Krisztus Urunk szavai“ („ipsissima verba“) megkülönböztetéssel kapcsolatban írja a szerző: „Ennek a megkülönböztetésnek sem személyes magatartásunk, sem az Egyház igehirdetése és hitoktatása szempontjából nincs jelentősége, mert hitbeli meggyőződésünk a Biblia inspirált voltáról azt mondja, hogy a Szentírás Isten szava, és az evangéliumok Jézus eredeti, meg nem hamisított örömhírét tartalmazzák abban a formában, amint az reánk maradt" (60). Külön kiemelendő a könyvnek a német eredetitől eltérő igen részletes irodalmi tájékoztatója, amely 12 csoportra tagozódik, és gyakorlati használhatósága abban rejlik, hogy külön csoportosítja a tudományos érdekű, és külön a szélesebb olvasó- közönségnek szánt könyveket. Slack K. - Moulton H. K. - Avery M. - Thomson I.: Kiskommentár az Újszövetséghez. OMC Bécs 1973, 282 o. „Négy biblikus szakember munkáját kapjuk itt egy kötetbe foglalva. Rövid, közérthető, könnyen kezelhető segédeszközül szánták az újszövetségi Szentírás megértéséhez, átelmélkedéséhez. A tárgyalás tudományos alapossága, a korszerű, közvetlen, életízű előadás, a sorokból áradó szeretet és áhítat az Isten szava iránt hathatósan segíti az olvasót, hogy érdeklődéssel és vonzódással forduljon a Könyvek Könyve felé, jobban megismerje a benne megnyilatkozó Urat és életével kövesse őt.“ Szándékosan ismételem itt a Kiskommentár fedőlapján olvasható összefoglalást. Jobban, szebben a könyv értékét ilyen röviden elmondani nem lehetne. Az ismer90
