Szolgálat 22. (1974)

Az egyház szava - VI. Pál pápa apostoli buzdítása a Bold. Szűz Mária tiszteletének helyes műveléséről és fejlesztéséről

AZ EGYHÁZ SZAVA

VI. PÁL PÁPA APOSTOLI BUZDÍTÁSA A BOLD. SZŰZ MÁRIA TISZTELETÉNEK HELYES MŰVELÉSÉRŐL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL

Bevezetés: A dokumentum létrejötte, célja, felosztása

A pápának mindig szívén feküdt a Mária-tisztelet ügye, amelyben mintegy egyesül, az emberi bölcsesség csúcsa a vallás legmagasabb fokával (Lactan- tius). Hivatkozva az egyháztörténetre és a II. Vatikáni Zsinat liturgikus és egyházkonstitúciójára megállapítja, hogy Mária tisztelete, a megváltás tervében elfoglalt különleges helyzeténél fogva, szervesen hozzátartozik Krisztus kultuszához, vagyis a kereszténység lényegéhez. A keresztény hit fejlődésével mindig együtt jár az ő tiszteletének helyes haladása is. „Ugyanez történik a mi korunkban. Az Egyház elmélkedik Krisztus titkán és saját természetén. Ez az elmélkedés elvezeti őt Szűz Máriához, aki Krisztus Anyja és Anyja az Egyháznak is. Ott áll ugyanaz az asszony az egyik eredeténél és a másik kiteljesedésénél. Mária küldetésének fokozott ismerete elvezetett az ő örömteljes tiszteletéhez. Imádó tisztelettel adózunk Isten bölcs tervének. Ö azt akarja, hogy Családjában, az Egyházban és minden otthonban ott legyen ez az Asszony, ő őrködjék felette, titokban és szolgálatkészen .gondoskodva róla egészen az Úr dicsőséges napjáig' “.

Korunkban a vallásos érzés sok régebbi egyéni és közösségi formája elégtelennek bizonyul, új kifejezési lehetőségeket keresnek. Ez átmenetileg sokakat megzavarhat. De a mának lelkiségi igényeit közelebbről megvizsgálva látnunk kell, hogy azok — pl. a nagyobb bensőség igénye — nagyon is alkalmasak általában a keresztény és különösképpen a máriás áhítat fejlesztésére. Az adott körülmények között a pápa időszerűnek ítélte, hogy e tisztelet elemeit újból vizsgálat alá vegyük.

I. A liturgia és a Mária-tisztelet kapcsolata

1) Szűz Mária a megújított római liturgiában. A dokumentum sorraveszi a reformált egyházi naptár ünnepeit. Az üdvösségtörténet krisztusi misztériumának mostani erőteljesebb kidomborodásával együtt Jézus Anyjának emlékezete is szervesebben és bensőségesebben jelen van. Ezután néhány példát hoz fel Mária szerepére a szentmise szertartásaiból és olvasmányaiból, az óraliturgiából és egyéb liturgikus szertartásokból. Ezek egyrészt teljesen egybehangzók a századok és a keleti egyház hagyományaival (pl. Mária kiváltságos helye a mise szívében: 1. és 3. kánon), másrészt kifejezik a mai teológiai fejlődést, pl. Mária és az Egyház viszonyát (pl. a Fájdalmas Szűz ünnepének imája). Mindez mutatja, hógy „a mai Egyház a

57